Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Iochom István kézdivásárhelyi újságíró huszonnegyedik, Katonasors című kötetét dr. Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus mutatja be Albu Erika előadóművész és Józsa Irén versmondó, Pro Urbe díjas ny. magyartanár közreműködésével. A könyv témája nemcsak érdekfeszítő, de egyben hiánypótló is. Romániában ugyanis a szovjet mintára elindított osztályharc idején, 1950 után több tízezer fiatal férfit fosztottak meg személyes szabadságuktól, kényszerítettek minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára, anélkül, hogy egy fitying munkabért is fizettek volna érte, ám a Kovászna megyei sorsüldözöttek történetét mindmáig senki sem dolgozta fel.
„Könyvem azon felső-háromszékiek visszaemlékezéseit tartalmazza, akik az 1950. január 14. és 1961. február 28. közötti időszakban munkaszolgálatosként teljesítettek katonai szolgálatot a Munka Szolgálatának Főigazgatósága keretében, vagyis a katonai szolgálat helyett utak, hidak, vasutak építésére és egyéb kemény munkákra, például szénbányákba voltak beosztva, azaz építették ingyen a »szocializmus vívmányait«. Nem egy közülük sose tért haza, vagy ha igen, betegen vagy életre szóló fogyatékossággal” – mondja Iochom István.
Hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 ezer kényszer-munkaszolgálatost dolgoztattak ingyen, 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. A 2000 és 2014 között fungáló Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számlált, Brassó, Kolozs és Bákó megyéből közel kétszázan csatlakoztak hozzá, ám Iochom István becslése szerint csak Kézdiszékről valójában több ezer katonát kényszerítettek munkaszolgálatra.
A szerző tizenkilenc településen keresett fel egykori „lapátost”, a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben mintegy negyven visszaemlékezést közöl. Valamennyi szereplő túl van már a nyolcvanadik életévén, az interjúk rögzítése óta öten elhunytak.
A csütörtöki rendezvény fővédnöke Tóth László főkonzul, házigazdája Kiss Erika, az EMNT kézdiszéki szervezete és a Kézdiszékért Egyesület elnöke. A belépés díjtalan, de regisztrálni kötelező a 0730 600 279-es telefonszámon.
Címlapfotó: Kézdiszéki munkaszolgálatos katonák 1959-ben Zsilvásárhelyen (Iochom István személyes archívuma)
es akik n.o ig vedtek a hazat azzal maradanak…..