Gyárfás István a Jazz Bisztróban
A Gyárfás István Trió zenél november 16-án este 7 órától a kézdivásárhelyi Jazz Bisz...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ha április 11., akkor József Attila. S persze, Költészet. Április 11. A magyar költészet napja. Lehetne akár az egész földkerekség költészetének napja is, hisz nála elhivatottabban, érzékenyebben talán senki nem beszélt az Emberségről, a Szépségről, s még a Szegénységről sem.
Nem tudhatjuk, mivé válhatott volna, ha oly korán nem zárul le élete, s vele együtt az a kibomlóban lévő nagy ívű alkotói pálya, amely félbeszakadt ugyan, de méreteivel, hatásával, felmérhetetlen gazdagságával ma is csillogó fénypontja a legcsiszoltabb művészi égboltnak. Sokan és sokszor tették és teszik fel a kérdést: miként magyarázható, hogy a legrangosabb magyar költők egészen mélyről emelkedtek fel, nem ágyban, párnák közt születtek, nem főúri hintókon járták keresztül-kasul a sorsukat, hanem legtöbbször félresodródva, félresodorva adták tudtára a világnak, hogy milyen is az élet ott alant.
És éppen József Attilától tudjuk meg legőszintébb vallomásaiban, hogy ez a mostoha föld azoknak (is) a hazája, akik idegenek megsemmisülő javait siratják a grófi szérűn, akik husánggal kergetik el az értük égő képviselőjelölt-költőt, akiknek mindenét elsodorta az ár, s városszéli utolsó menedékük, az összeomlás előtt álló kunyhócska is leégett. Akik sortűzzel szembenézve meneteltek olyan álmok felé, amelyekből aztán végleg kiszorították azok, akik ügyesen átevickéltek az áron, s a csúcsra érve megtagadták a hullámokat.
A költők szíve mindig tele szeretettel, ajkukon simogatóan csörömpöl a szó, s szerencsére, a mi szerencsénkre soha nem fogják be szájukat, s elképzelt bajszukon ott csüng a morzsa, a holnap csírája. Szeretni tudnak, nagyon tudnak szeretni a költők, s magukhoz ölelnek mindenkit, akiben ott lappang a szerelem és szeretet éhsége. Általuk, verseik által leszünk magunk is a Szépség koldusai, vágyakozói valaminek, amit tulajdonképpen a költők fogalmaznak meg helyettünk.
Ezt tanuljuk el József Attilától is, akinek arra is volt ereje, hogy gyönyörű ringatást kívánjon az őt elhagyó kedvesének. Az Ő születésnapján tehát próbáljuk azt keresni, ami annyira kezd hiányozni mindennapjainkból: a szépséget, a szeretetet, a megnyugtató ringatást.
Nemreg lattam az M5 csatornan, ,,En, Fozsef Attila” szinhazi eloadast.Ajanladi tudom mindenkinek, megvan a Youtub-on is! Szenzacios!