Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Consummatum est

Tudod úgyis kívülről. A fehér lapot

Felfalják telhetetlen betű-ordasok.

 

Tovább lapozol – de kemény a szék támlája –,

Inkább már csak önmagadat olvasod.

 

Van – e még sok hátra? Hűvös van.

Az ajtón valaki dönget.

 

Bólintasz. Egy gallérigazítás.

Lassan elindulsz. És becsukod a könyvet.

 

Az út végén

 

És akkor lépted egy nagyobb

fűcsomó előtt megtorpan;

Szétnézel. Szólnál… legyintesz.

És eltűnsz egy moll-akkordban.

 

Vége

 

Nő az árnyék. Egy-két lépés,

és a célba értem.

Idegen az Ember nyelve,

a fű csendjét értem.

Éltem talán néhény percet

Azért, aki meghalt értem.

Zubreczky Antal

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás