Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Megszokott dolgaink

Minden reggel felkelsz,

de nem tudod, hogy aludtál el.

Álomba sírva magadat…

„Szeretném utoljára

hallani a hangodat”,

gondolod, de szó

nem jön ki a szádon.

A megszokott dolgaidat

már nem úgy végzed.

Valami megváltozott benned,

és veled együtt bennem is.

Nem tudod eldönteni,

hogy gyémánt-e vagy kavics.

És én sem tudom

mennyire értékes valami.

A megszokott dolgaim átérzik,

amit átélek minden nap.

Semmi nem hagy nyugodni,

de ahogy az idő telik,

a megszokott dolgaink

már nem megszokottak.

Hiába hallod a hangomat,

már nem tölt el örömmel.

A megszokott dolgaink,

újjászülettek.

Már nem cukorral isszuk a kávét,

hanem tejjel.

Nagy Imola Enci

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás