Hiteles és hiánypótló

Nemrég jött ki a nyomdából Kelemen László természetbúvár könyve, a Medvecécó. A találó cím a nagyvad körül kialakult felhajtásra, a sajtóban és a közbeszédben is elszaporodó diskurzusok visszásságaira, összetettségére utal.

A szerző szép kivitelezésű, nagyméretű, keményfedőlapú könyvvel lepte meg az olvasókat, melynek nyomdai kivitelezése a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó munkáját dicséri. Kelemen Laci neve korántsem ismeretlen a Székely Hírmondó olvasóinak, hiszen a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület vezetőjeként számtalanszor szerepelt már az újságunk hasábjain, illetve az ő nevéhez fűződik a Vadföldön című rovatunk is, melyben Román Richárd erdésztechnikus, vadőr barátjával együtt osztja meg olvasóinkkal vadászkalandjait. Laci amellett, hogy a madarak szerelmese és megrögzött természetjáró, a helyi Sugási-Vadas vadászcsoporttal együtt számos vadkárelhárítási akciókban, hajtóvadászatokon vesz részt, az itt szerzett tapasztalatokat nemcsak a Vadföldönben írta meg, de a Sepsi Rádióban évek óta rendszeresen közölt interjúkat és riportokat, melyek Medvetörténetek címen futottak.

A kötet száz találkozástörténetet tartalmaz a Kárpátok nagyragadozójáról, az európai barna medvéről (Ursus arctos arctos), és a közel fél évtizedes gyűjtőmunkán alapuló hiteles ismeretterjesztés mellett a másik erénye, hogy nagyrészt saját fényképfelvételekkel illusztrált. A szerző a barna medve mint nagyemlős részletes bemutatása után igyekszik a lehető legtöbb nézőpontnak helyet adni interjúkötetében. A megszólalók között egyszerű pásztoremberek, földművesek, szarvasmarha-tenyésztők, vadgazdálkodásban dolgozó technikusok, vadőrök, vadászok, természetjárók, természetvédők, de falusi polgármesterek, tanácselnökök, geológusok, újságírók, természetfilmesek és természetfotósok, néprajzkutatók, egyetemi oktatók, állatorvosok is találhatók. A kötet többnyire Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Hargita megyékben rögzített történeteket tartalmaz, és mindehhez térképpel is szolgál, melyen feltünteti a medvével való találkozások beazonosítható helyszíneit.

„Kelemen László 2016-tól gyűjti a székelyföldi medvetámadásokról szóló ún. találkozástörténeteket. Kötete hiteles ismeretterjesztés, mely megfelelő érzékenységgel jár körül olyan aktuális témákat, mint a vadkárok problémája vagy a medvékkel szembeni emberi viselkedés kérdései. (…) A kötet különböző műfajokba sorolható szövegeket gyűjt egybe: a vélemény- és tényközlő sajtóműfajok mellett a mindennapok története, az adoma, a vadásztörténet, az igaz és realisztikus történet, az élmény- és rémtörténet, a memorat, a vicc, a moralizáló vagy a neves személyhez fűződő elbeszélés, a falucsúfoló és rátótiáda, a szólás mind-mind alkalmasnak mutatkozik arra, hogy egy-egy medvével való találkozást az adatközlők elmeséljenek, különböző nézőpontokat érvényesítsenek.” – írja a könyv előszavában Nagy Zsolt szerkesztő, aki a címadásról is lerántja a leplet, mint kiderül, a könyv egyik adtaközlőjétől, a székelyszáldobosi Tókos Vilmos bácsitól származik, aki így fogalmazta meg a medvék körüli felhajtást.