Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„A kötet riportjainak és interjúinak közös nevezője egy sorsformáló esemény élménye. Úgy gondolom, kivételezett nemzedékeknek jut hasonló ajándék. Harminc éve éltük meg ama történelmi fordulatnak helyi élményeit, melyek teljesen új vágányra terelték nemcsak személyes pályánkat, hanem közösségünk életét is.” Ezekkel a szavakkal indítja kötetét a szerző, aki saját, az utcán és a megyei lap szerkesztőségében megélt élményeit is megosztotta a Gábor Áron-teremben jelenlévőkkel. Így megtudhattuk, hogy a diktátor december 22-én délben történő elmenekülését követően, a főtéren és környékén megejtett rövid szemlélődés után felment a Megyei Tükör szerkesztőségébe, amelynek maga is tagja volt. Akkor már ott tartózkodott a kommunizmust és annak romániai megtestesítőjét kiszolgáló főszerkesztő is (mellesleg a megyei pártfőtitkár beszédeinek megírója), és mintha mi sem történt volna, utasításokat kezdett osztogatni. Ez már azonban sok volt az évek óta írói szabadságuktól megfosztott és ezért munkájukban örömet nem lelő újságíróknak. Azonnal leváltották az immár levitézlett talpnyalót, és Magyari Lajos költőt, közírót választották meg e kulcsfontosságú tisztség betöltésére.
Mi történt az életükben és tudatukban, „hogyan élték meg a csillagév forró decemberének utolsó és az új év puskaropogástól zajos első napjait, a rákövetkező hónapokat-éveket? Mire ébredtek rá és ébresztettek rá másokat?” – firtatja a szerző, és amint a könyvből kiderül, az általa megkérdezettek ezekre az egyszerűnek tűnő, de gyakorlatilag bonyolult kérdésekre megpróbálnak valósághű válaszokat adni. Ki-ki a maga módján, ugyanis a társadalom különböző rétegeihez tartoznak. Akad közöttük jogász, lelkész, püspök, ácsmester, földműves, egyetemi tanár, néprajzkutató, tanár, mérnök és költő, lapszerkesztő.
Közülük néhányan a teremben is jelen voltak, és élőben is megosztották az 1989-es eseményekkel kapcsolatos élményeiket és gondolataikat az egybegyűltekkel. Az elsőként felszólaló Kozsokár Gábor volt szenátor (1990–1998) és alkotmánybíró (1998–2007) felelevenítette a népakarat első sepsiszentgyörgyi kinyilvánításának eseményeit, amelyek nyomán a zavarkeltési próbálkozások ellenére sikerült a város intézményeinek vezetőit megválasztani. Balogh Attila, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum egykori aligazgatója a Pál Ferenc igazgató vezetésével lezajlott, bonyolult iskolaalapítási tárgyalásokról számolt be. A város második magyar nyelvű líceuma létrehozásának az egykori Magyar Királyi Tanítóképző épületének a román oktatás számára történő átadása volt a feltétele. Rozsnyai Sándor ügyvéd az általuk akkor frissiben megfogalmazott magyar követeléseket ismertette, Bálint József mérnök pedig elmesélte, hogyan lett belőle a megye legfiatalabb vállalatvezetője.
Lekoppantott cim a magyar forradalomrol. Szegenyes gondolkodas.