Hogy tudjon tovább lobogni

Amint azt pénteken hírül adtuk, egy év kényszerszünet után a megszokott időponthoz (április első fele) viszonyítva három hónap késéssel és szűkített eseménynaptárral ugyan, de újra sor kerülhetett a Kőrösi Csoma Sándor Napok rendezvényeire. Az eseménysorozat a nagy tudós szellemiségének jegyében immár 32. alkalommal megszervezett tudományos értekezlettel kezdődött csütörtökön.

A magyarságkutatás legújabb eredményeinek közkincsé tételét szolgálni hivatott tanácskozásra idén rendhagyó módon Csomakőrösön került sor Az idők arcai címmel. Az elhangzottakból lapunk olvasóinak későbbi lapszámainkban kínálunk ízelítőt.

Csütörtök este a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobor két oldalán díszőrséget álló Havadtőy Sándor Cserkészcsapat látványa és a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar térzenéje fogadta a főhajtásra érkezőket, illetve odacsalogatta a turistákat is. Rájuk való tekintettel a fürdőváros polgármestere, Gyerő József románul is köszöntötte az egybegyűlteket, és ismertette röviden a keletkutató életútját. Az érintettek lelkes tapssal értékelték a sokunk által óhajtott normalitás irányába mutató gesztusát. Ünnepi beszéde végén az elöljáró azt kívánta a Kárpát-medencei magyarságnak, hogy „a mindenkori Kőrösi Csomák életpéldájában találja meg azokat a viszonyulási pontokat, azt a szilárd kötelékként szolgáló elévülhetetlen értékrendet, gondolatiságot, amelyek birtokában bármikor sikeresen kivédheti a hamis fordulatok nemzetbomlasztó kísértéseit.”

A szintén szóra emelkedő Mandics György író, rováskutató véleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor nem a német professzorok téveszméi nyomán került Ázsiába, hanem a magyarok Istene vezényelte oda, hol a magyarság megszületett. „Jól érezte, hogy itt volt a hely, ahol feltámadt a Turul és vezette népeit a Kárpát-medencébe.” Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézmény vezetője a székely keletkutató tudatos, önsanyargatásig elmenő felkészülésére mutatott rá méltatásában.

Gazda József nyugalmazott tanár, a tudós férfiú nevét viselő egyesület elnöke ez alkalomból azért fohászkodott, hogy a magyarság „ne adja fel a lelkét, hanem tegyen meg mindent, hogy, népünk megtartó szeretetének a fáklyája, amelyet Kőrösi Csoma Sándor is kezében vitt, tovább tudjon lobogni.”

Péter Arthur római katolikus plébános fohásza után a Csoma által bejárt utat kerékpárral megtevő, komáromi Zichó Viktor osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A helyi középiskola diákjai, Molnár Anna és Moldovai Dóra fellépésé­vel fűszerezett tiszteletadás az emlékezet koszorúinak ünnepélyes elhelyezésével ért véget.

A pénteken is egész napot kitöltő tudományos értekezlet résztvevői a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum fuvolatanárnője és növendékei, Máthé Izabella, Huszár Kincső, valamint Sebestyén-Lázár Kata jóvoltából, este üdítő szellemi élményben részesültek. A városi művelődési központban bemutatott műsor sikeréhez Kanalas Éva magyarországi énekművész fellépése is hozzájárult.
Szombaton a konferencia előadásainak tanulságait összegző és hozzájuk kapcsolódó véleményeket ütköztető csomakőrösi beszélgetést, valamint az egyesület megújult honlapjának bemutatását követően a vendégek és meghívottak istentiszteleten vettek részt. „A protestánsok és katolikusok egybecsengő véleménye szerint a magyar népnek küldetése van ezen a világon” – hangsúlyozta igehirdetésében Sógor Csaba református lelkész, volt Európa Parlamenti képviselő.

A szülőfaluban állított Csoma-szobor megkoszorúzását, a helyi iskola diákjainak ünnepi fellépése és Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa munkatársának a felszólalása előzte meg. A háromnapos rendezvénysorozat a kis falu nagy szülötte emlékházánál zárult dombormű-leleplezéssel, illetve emlékérem-átadással.