A megyében a falvakban is ilyen utak vannak..
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A manapság is ismert és az idősebbek körében használatos helynév a hagyomány szerint azt az útvonalat jelzi, ahol Mátyás király mintegy 12 ezer fős, Stefan cel Mare moldvai vajda megregulázására induló hadserege 1467 novemberében Bereck és a mai Ojtoztelep között átkelt a Keleti-Kárpátokon. Lehet, hogy éppen ez idő tájt kopogott be – magát íródeáknak kiadva – a berecki Benet úr zsindelyes házába, aki aztán, legalábbis a Benedek Elek által lejegyzett monda szerint zsírral leöntött lencsével kínálta meg titokzatos vendégét, s később el is nyerte érte méltó jutalmát.
No, de térjünk vissza a történelmi tényként kezelendő moldvai hadjárathoz. A második katonai felmérés (1853–1858; 1869–1870) térképén is jól látható, és ezt erősítette meg az „idegenvezetőként” mellénk szegődő Miklós Barna lemhényi közbirtokossági elnök is, hogy a Király útja a Bóbicsról a Majlát-ponk felé vezet, vagyis Mátyás a Magyaros-tetőnél északnak (vagyis balra) vette az irányt, és nem a mai szerpentines műút egykori nyomvonalán haladt kelet felé. De hol tért vissza az Ojtoz-patak völgyébe? Mert az egyetlen térképen sem szerepel…
A környék bejárása, a terepviszonyok elemzése során arra a feltételezésre jutottunk, hogy Mátyás csapatai a Majlát-ponk és a Bakó-tető között fordulhattak keletnek, illetve délkeletnek, és a Kis-Kalaszló (Bütü)-patak mentén érhettek vissza az akkor még nem létező Ojtoztelep keleti végéhez, pár száz méterre az abban az időszakban épült Rákóczi-vár mai is kivehető romjaitól. Ezt az útvonalat vasárnap sikerült terepjáróval bejárnunk, akár jelzett turistaösvény is lehetne belőle. Arra pedig, hogy a király seregének miért volt szüksége erre a logikátlannak tűnő kitérőre, még visszatérünk.
A megyében a falvakban is ilyen utak vannak..
Mogyoros..teto.. epp a mogyorobokrok miatt…..
szerintem a király forogni kezd ha ezek a lábukat rá teszik az ösvényre még azt is nem kellene le fertőzzék
Semmi esetre sem a Békás szorosban, mert példa már volt arra hogy a magyar királyt a hű vazallusai megakarták kövezni a Verestoronyi szorosban. Még dicsekszenek is vele.
Ha Matyas kiraly elne,ti(UDMR) mar regen nem vezetnetek az erdelyi magyarsagot,erre merget vehettek !