Jótékonysági farsangi est és vacsora

A Transilvania Broker biztosítócég forgatta a fakanalat péntek este a Rotary Klub és a Diakónia Keresztyén Alapítvány által a Sugás vendéglőben szervezett jótékonysági vacsorára készülve, amelynek a bevételéből a háromszéki délutáni oktatás működési költségeit pótolja meg az alapítvány.

A megyében jelenleg 13 településen 30 munkatársnak 500 gyermeket kell jó szóval, tudással, de meleg ebéddel is ellátni a Diakóniának. A program számottevő költségeit negyedrészben a HEKS svájci szervezet állja, negyed részt az önkormányzatok (a helyiek és a megyei), a Diakónia vállalta fel a harmadik negyedet, és végül a szülőktől is kérnek 2 lejt, amellyel úgysem lesz teljes az összeg (kellene hozzá még három lej, de sok hozzátartozó ezt sem tudja kifizetni). Itt lép közbe a közösség, számítanak a nagylelkű adakozók szolidaritására, ezért is szervezték meg a pénteki jótékonysági vacsorát, „mert van, amiért és van, akiknek”.

A 2013-ban elindult programban egy vállalkozó (vagy csapata) állta a hozzávalókat, de maga állította össze és kivitelezte a menüt is, akik pedig bejelentkeztek, 50 lejjel járultak hozzá az éppen kijelölt cél megvalósulásához. Több éves kihagyás után idén újra kézbe vették a fakanalat a vállalkozók, Lőrinc Lehel, a Transilvania Broker tulajdonosa szerint jó szívvel készítették a vacsorát.

A farsangi bálnak is kikiáltott esten a vacsora előtt Torma Vera, az alapítvány gyermekjóléti szolgálatának vezetője áttekintette az after school program 2011-től induló történetét: akkor 12 gyermekkel indult a Rotary-háznak nevezett bölcsőde (tulajdonképpen nappali központ volt), ugyanis a Rotary Klub kérte fel a Diakóniát, hogy néhány hátrányos helyzetű gyereknek szervezze meg a délutáni oktatást. 2014-ben Kőröspatakon már 42 mélyszegénységben, egyedülálló szülők által nevelt vagy csak a szülők elfoglaltsága miatt elhanyagolt gyermkkel foglalkoztak, míg eljutottak az idei 500-as számig.

A csernátoni Oláh Badi Gheorghe apja ismeretlen, anyja elhagyta, egy idegen férfira bízta a faluban, az neveli, de a gyermek azért jön szívesen a közösségbe, mert „otthon az sincs, akihez szólni”. Sokan azért maradnak ki a programból, mert nincs, aki befizesse értük a 2 lejt, és egyre többen szorulnak rá. Azok közül, akik 2011-ben bekerültek a programba, már szülőkorban vannak, egy 17 éves leányanya rettenetes körülmények között él kisbabájával, jelezte egy diakóniás munkatárs.

Természetesen sokszor találkoznak a kérdéssel a program működtetői, hogy „megéri-e, van-e értelme”, de „mi csak annyit teszünk meg, amennyit tudunk”. Torma Vera felkérte a jelenlevőket, hogy imával, ötlettel, pénzzel, ki mivel tudja, segítse az alapítvány tevékenységét. Toboroznak továbbá olyan keresztszülőket, akik huzamosabban, havi 50 lej befizetésével tudnak hozzájárulni a közeljövőben minden háromszéki gyermekre kiterjesztendő program finanszírozásához.

– Sok helyen már nincsenek magyarok a falvakon, cigánygyermekekből állnak teljes osztályok. Mellettünk élnének, de nincsenek, akik vezessék őket, mi hisszük, hogy a ma gyermekei a holnap vezetői, neveljük a gyerekeket, mert vezetőkre szükség van – mondta Torma Vera.