Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
D anyi Zoltán 1972-ben született Zentán, és jelenleg is ott él. A Déry Tibor-, Füst Milán- és Mészöly Miklós-díjas alkotó, Hamvas Béla-kutató az Újvidéki Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett diplomát 2005-ben. A Szegedi Tudományegyetemen 2008-ban doktorált filozófiából és irodalomból. Három verseskötet után egy megrázó, a délszláv háború közösségi utóéletébe kalauzoló regényt tett le az olvasók asztalára (2015) A dögeltakarító címmel. 2011-ben rózsatermesztésbe fogott, így nem véletlen, hogy második regénye egy rózsakertész mindennapjaiba, gondolat- és érzelemvilágába nyújt betekintést – tudhattuk meg a vendégeket házigazdaként köszöntő Szonda Szabolcs könyvtárigazgatótól.
A Murányi által jó érzékkel és kellő tapintatossággal, mégis céltudatosan irányított beszélgetés során kissé megnyílt a nagyon halkszavú, valamint csendesként jellemzett szerző, és fellebbentette a fátylat az általa gyakorolt prózaírás néhány műhelytitkáról. Ahhoz, hogy a prózakötetei megszülessenek, rá kellett találjon a saját hangjára, nyelvezetére, ami végül húsz év keresgélés után sikerült, és ezt kegyelemként éli meg. Ehhez szükség volt az általa is át- és megélt háború szörnyűségeivel való szépítés nélküli szembenézésre. Ugyanakkor a történtek tudatán átszűrt rögzítéséhez használt ritmikus nyelv meglelésére is.
Az egyes szám első személyben, vallomásszerűen elmesélt második regényének főhőse a Vajdaságban élő fuvarozó. Egy egyszerű ember, akinek azonban van némi érzéke és köze a művészethez, hiszen vezetés közben a Bartók rádión komolyzenét hallgat. A rózsatermesztésből élő apja azt szeretné, hogy fia a nyomdokaiba lépjen, de amint kiderül, ezzel nem csak a hagyományt és megélhetést akarja a gyermekére testálni, hanem a saját életét is. A fiú viszont az apjához és rózsákhoz való kötöttségtől, illetve a háborútól egyaránt szabadulni akar, ezért másképp dönt, viszont később maga is megkérdőjelezi ennek helyes voltát. „Lehet, hogy másképpen kellett volna döntenem, lehet, hogy másvalamit kellett volna csinálnom, talán rá kellett volna hagynom, utólag legalábbis úgy látom, hogy mindig van választásunk, mindig vagy majdnem mindig dönthetünk másként is, mint ahogy éppen döntünk, feltéve, hogy nem szólnak bele a szabályok.”
Örök érvényű emberi kérdések ezek, amelyek minden fontos elhatározásunk után felvetődnek bennünk, és a választ csak mi adhatjuk meg rájuk. Ezért tekinthető Danyi Zoltán legújabb, a Magvető Kiadónál 2021-ben megjelent, gördülékeny mondatokkal szőtt regénye mindannyiunk kétségei tükrének. És talán ebben rejlik a könyv sikerének a titka is.