Kettős ünnep Esztelneken

Megáldották az 1750-ben faragott, esztelneki Madonna mintájára készített Szűzanya-szobor másolatát a felső-háromszéki településen. A vasárnap délelőtti ünnepen Urbán Erik ferences provinciális mutatott be szentmisét, majd a hívek a temetőbe vonultak, ahol szintén megáldották a felújított világháborús emlékművet.

„Kéménytűz pusztított 1921. december 22-én éjjel a felsőháromszéki Esztelneken. Leégett a ferences kolostor és a templom, szinte minden a lángok martalékává vált. Csak a sekrestyében maradt épen egy faliszekrény, illetve a liturgikus ruhák és edények szekrénye. A templom romjai között „csupán egy Mária szobor maradt épen, a toronyból a harangok teljesen leolvadtak, aminél semmi sem bizonyítja jobban a tűz rettenetes voltát” – áll az esztelneki kolostor domus históriájában.

A csíksomlyói kegyszobor mintájára 1750-ben faragott esztelneki Madonna szobra máig ismeretlen módon és okból a tűzvész után Futásfalvára került. Valószínű, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a ferencesek 1930-ban elhagyták Esztelneket, és csak 1936-ban tértek vissza. A tűzvész századik évfordulójára a megmenekült esztelneki Madonna kegyszobráról a ferences testvérek jó szándékú anyaországi és hazai adományozók jóvoltából másolatot készíttettek. A szobrot vasárnap délelőtt Urbán Erik ferences tartományfőnök a helyi hívek és a nyíradonyi testvértelepülésükről érkezett vendégeik, illetve világi elöljárók jelenlétében tartott szentmisén áldotta meg.

A ferences provinciális prédikációjában hangsúlyozta: az Úr Jézus szólni akar hozzánk a Szentíráson, a szentmisén keresztül kopogtat mindannyiunk ajtaján: kérdés csupán, hogy van-e hely, ahová befogadhatjuk.

– A világháborús emlékműre szükség van azért, mert egyrészt emlékezünk általa a meghurcoltakra, azok családjaikra – fogalmazott a ferences tartományfőnök. – Ugyanakkor az emlékmű figyelmeztet bennünket arra is, hogy amikor az ember feltelik gonoszsággal, akkor mennyire embertelenül tud viselkedni. Ember embernek farkasa lesz. Meg tudjuk egymást hurcolni, kínozni, akár egymás életét is elveszi az ember. Ez az emlékmű emlékeztessen bennünket arra, hogy bár jónak lett teremtve az ember, az isteni képmása mégis el tud torzulni. Mi, egy újabb kornak a gyermekei, vissza akarunk emlékezni, és nem akarjuk elfeledni mindazokat, akik tettek azért, hogy nekünk itt életünk legyen, helytálltak, hogy itt megmaradhassunk.

Rámutatott: ez a nap legyen az emlékezés napja azért, hogy élet és élni akarás is legyen, illetve állapotbeli kötelességeink végzése a szentté válásunk útjává váljon.

A szentmise után a hívek a temetőben lévő felújított világháborús emlékműhöz vonultak. Ott a világi elöljárók mondtak beszédet, és megemlékeztek az Esztelnekről 1916-ban elhurcolt férfiakról, majd Urbán Erik tartományfőnök megáldotta az emlékoszlopot. Az emlékünnepség a himnuszok eléneklésével zárult.

Bíró István ferences sajtóreferens