Kézműveskedés és együttlét

Megannyi szebbnél szebb hagyományos minta fölött összedugott gyerekfejek, a kesicét gondosan vezető kezek, lázas koncentrálás uralkodott szerda délután a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban. A befogadóképességig telt teremben szorgoskodókat Haszmann Gabriella és D. Haszmann Orsolya muzeológus kísérte lankadatlan figyelemmel, vigyázva, hogy az olvadt viasszal biztonságosan bánjanak, és a minták is többé-kevésbé a kívánt módon sikeredjenek a tojásokra. Orsolyát kérdeztük.

– Egymásnak adják a kilincset az érkezők, a később jövőknek bizony várniuk kell, hogy az asztaloknál hely ürüljön. Hogyan indult ez a népszerű foglalkozás?

– Több évtizede zajlik a húsvétot megelőző tojásírás-tanítás nálunk, az intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásait jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz társítjuk, az évet általában a farsangra való készüléssel indítjuk. Hagyományos módon, viasszal írjuk a tojást, elsősorban a háromszéki motívumvilágot ismertetjük meg a gyerekekkel, de megmutatjuk nekik a gyimesit, a más környékbelit is. Ha osztályokat fogadunk, a kétórás foglalkozáson a kézműveskedés mellett beszélünk a díszítések jelentéséről, magáról a húsvéti ünnepkörről is. Vannak nyomdáink, pecsételők, képeslapokat készítünk, a kicsiket színezőkkel, feladatlapokkal várjuk. Ők szervezetten, múzeumi belépővel érkeznek, a délutáni tevékenység díjmentes.

– Hány napon át fogadják a gyerekeket?

– Egy héten át zajlik a tevékenység, ezalatt több százan fordulnak meg itt, és nem csupán gyerekekről – iskolásokról, óvodásokról – beszélhetünk, hiszen a délutáni tojásírásra jönnek anyukák, apukák, nagyszülők is a kicsikkel együtt. Nem csupán helyieket fogadunk, sokan érkeznek a környező falvakból, valamint Kézdivásárhelyről is. Idén például Csíkkarcfalváig „ment a hírünk”, Hargita megyei csoportot is vendégül láthattunk.

– Falvakról is ide érkeznek megtanulni a hagyományos tojásírást?

– Vannak települések, ahonnan évekkel ezelőtt jártak hozzánk, itt elsajátították, mondhatni újratanulták ezt a hagyományos technikát, és ma már otthon saját csoportot működtetnek, ünnep előtt tevékenységet szerveznek, és továbbadják a tudásukat. Van, ahol felkutatják a faluban azokat az idős néniket, akik tudnak tojást írni, és őket hívják el például iskolákba, hogy a gyerekeknek is bemutassák.

– Hogyan alakult az érdeklődés az elmúlt évek során?

– Érzékelhetően egyre népszerűbbek a hagyományőrző, kézműveskedő jellegű rendezvények. Lehetséges magyarázat, hogy számos csatornán keresztül tudjuk elérni, megszólítani az embereket, de nyilvánvaló, hogy egyre több szülőnek fontos, hogy a gyerekével együtt elmenjen, és minőségi időt töltsenek el, közösen alkossanak valamit. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a kézzel készült dolgok szerepe, pénzzel ugyanis ma mindent meg lehet vásárolni, de az ember lelke benne van abban, amit maga alkotott, annak más értéke van.

– Milyen rendezvényekkel készülnek a közeljövőben?

– Az Iskola Másként-programhoz kapcsolódva a május 15. – június 9. közötti időszakra többféle múzeumpedagógiai tevékenységet kínálunk a különböző korosztályoknak, továbbá gyereknappal is készülünk, a páréves hagyományhoz híven közösen a Végh Antal Általános Iskolával és a hozzá tartozó tanintézményekkel.