Marilyn Monroe székely felfedezőjére emlékeznek
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hall...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Valószínűleg olvasóink közül is többen emlékeznek a 2006-os esztendő végén lezajlott népszavazásra, amikor önkéntesek házról-házra járva arra kértek mindenkit, válaszoljon a szavazólapokon szereplő kérdésre, éspedig: egyetért-e azzal, hogy Székelyföld autonóm státuszt kapjon, és hogy a település melyen él, ehhez tartozzon? Azt már kevesebben tudják, hogy ennek az „autonómia-népszavazásnak” Bardoc-Miklósvárszék, vagyis Erdővidék volt az első lebonyolítója, annak itteni fő szervezője pedig Benkő Emő tanárnő, akkor a Székely Nemzeti Tanács alelnöke.
Könyvével a szerző annak a kétszázhatvan erdővidéki önkéntesnek, „a helytállás embereinek” mond köszönetet, akik 2006 decemberében egy hét alatt bejárták Erdővidék falvait, és felkértek minden elérhető atyafit, hogy nyilvánítsa ki akaratát Székelyföld autonómiája ügyében. A kötetet, mely tulajdonképpen egy kordokumentum, haszonnal forgathatják azok is, akik számára még nem teljesen világos, miből is áll az autonómia, vagy hogy tulajdonképpen mi is ez az önrendelkezéshez való jog, miért tartozik az alapvető emberi jogok közé, és miért van a székely népnek – nemzetközi viszonylatban – is joga az önrendelkezéshez.
„Székelyföld a székely nemzet egy és oszthatatlan, vérrel vett propriuma, melyről nem mondott le és nem mond le soha. Székelyföld a székelyeké!” – olvashatjuk a könyvben, melyben a szerző működő területi autonómiákat is bemutat nemcsak Európából, de Ázsiából is. Részletezi a Székely Nemzeti Tanács autonómiakoncepcióját is, vagyis a Csapó I. József által 1995-ben kidolgozott statútumot, melyet már háromszor benyújtottak elfogadásra Románia parlamentjéhez (először 2004-ben, legutóbb 2018 decemberében), de mindannyiszor elutasításra talált. Az Erdővidéken, majd 2007 első felében más székeken is lezajlott referendum részleteinek ismeretében Benkő Emő így összegez könyvében: „A székelység számára létkérdés a területi autonómia, hiszen a Székelyföldön élő 613 ezer székely száma évről évre csökken a betelepítések, a kivándorlás, a családok felbomlása, a szaporulat csökkenése, az öngyilkosságok számának növekedése következtében.”
A nővére emlékére is írott könyvének ismertetése után Benkő Emő a résztvevők kérdéseire válaszolt, a jelenlevőknek ingyen adott egy-egy példányt, majd dedikálta is könyvet. Mint végül fogalmazott, az autonómia gyakorlatba ültetésének mikéntjét első lépésben a Székely Nemzetgyűlés összehívásában képzelné el, annak kellene kijelölnie a követendő utat, azért, hogy a 2006–2007-es referendum mögötti hatalmas önkéntes munka ne bizonyuljon hiábavalónak.