Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Már a regénysorozat címére sokan felkapták a fejüket, hiszen Harcom (Mein Kamp) címmel jelent meg 2009 és 2011 között Norvégiában. De nem a cím meghökkentő, hanem az, hogy Knausgård minden kötetében a saját életéről ír, a nagy témát már a címben megfogalmazza (Halál, Szerelem, Játék, Élet…). A Halálban apja alkoholizmusa, majd halála a vezérmotívum. A második kötet középpontjában, amint az a címből is kiderül, a szerelem áll. És erre térnék ki, erről mesélnék inkább az olvasóknak. Az író, aki a könyvben is író, hisz kendőzetlenül ír saját magától, életéről, ebben a kötetében a Svédországba költözésének történetét meséli el, azt, hogy miként ismerkedett meg második feleségével, majd arról is képet kapunk, hogyan élte meg a szülővé válást, három gyerekének a világra jöttét.
A könyv fülszövege nagyon jól összefoglalja a lényeget: „Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgård most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság?
A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgård küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani. És ebben rejlik a regénysorozat minden egyes darabjának a titka. Valljuk be, szeretünk kukkolni, belesni mások ablakán, mások életébe még inkább, és megnyugtatóan hat, ha azt látjuk, olvassuk, hogy mások is hasonló gondokkal, ha nem éppen nagyobbakkal küszködnek.
A Szerelem cím inkább sejtelmes, mert az író csak utal erre a nagy univerzális témára, a történet sokkal szerteágazóbb, sokszor érezni, mintha nem is lenne cselekmény, és engem az író belső lelki arcának a kivetítése ragadott igazából magával. Aki csak a szerelmet keresi, az kevesebbet kap a regényben, mert Knausgård ír a szerelemről, de nem olyan mennyiségben és minőségben, mint ahogy az egy ilyen monumentális, lexikonjegyzékszerű címmel ellátott könyvtől elvárnánk. Megtudhatunk egyet-mást a Lindával (második feleségével) kezdődő, folytatódó, kiteljesedő kapcsolatáról és házasságáról, a gyerekeikről, ám ezek csak a regény kiegészítő szálai, mondhatni díszletei. A regény cselekménye – ha van ilyen – valójában az, hogy egy harmincas éveiben levő, háromgyerekes férfi hogyan válik sikeres íróvá, megtudjuk, hogyan él és ír, mitől boldog, mit gondol mindenről, mi aggasztja, és az olvasóval együtt keresi a választ mindazokra kérdésekre, amiket mindannyian felteszünk magunknak, magunkban…