Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Kötetbemutató Zabolán

Kötetbemutató Zabolán Kultúra

Szombaton a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be Szabó Lilla Interetnikus kapcsolatok Felső-Háromszéken című kötetét, amely a magyar–román–cigány együttélést boncolgatja Haraly, Páva és Székelypetőfalva településeken. Az eseményen jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Parlament alelnöke is.

Köszöntőbeszédében Lezsák Sándor a magyar kormány által támogatott Értékfeltáró Kollégium tevékenységét ismertette. Elmondta, a kezdeményezés eredményeképpen az elmúlt négy évben 18 kollégiumot hoztak létre, ezek keretében a hallgatók, friss diplomások, helytörténészek egy-egy adott tájegységet jártak be, ahol helyi értékeket gyűjtöttek azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencei magyar valóságot, közös értékeket dokumentálják, megőrizzék. A több helyszínt és diákot megmozgató kollégium egyik állomását Orbaiszék képezte.

Dr. Pozsony Ferenc, a múzeum vezetője a Kriza János Néprajzi Társaság gondozásában megjelent, illetve a magyar kormány és Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kötetet méltatta. Elmondta, a szerző, Szabó Lilla nemrég sikerrel védte meg Debrecenben a doktori disszertációját, és a kötet tulajdonképpen annak szerkesztett változata.

Hirdetés
Hirdetés

„A Székelyföldön együtt élő nemzetiségek (magyar, román, cigány) kapcsolatait alapvetően átrendezték azok a gyökeres változások, melyek a települések demográfiai, etnikai és gazdasági szerkezetében véghez mentek az elmúlt években. A kötet célja egyrészt ezeknek a változásoknak a széles körű vizsgálata, megjelenítése a három etnikum szintjén…” – olvasható a könyv fülszövegében.

A kötet első fejezete a szóban forgó kutatási terület természeti, kulturális, etnikai és felekezeti kontextusát tárgyalja. Bemutatja, miként működött a székely társadalom, és hogyan színesedett meg etnikailag, felekezetileg Orbaiszék. Nemcsak arról kap képet az olvasó, hogy miként változott meg a három településen az etnikai tér, de Haraly, Páva és Petőfalva természeti erőforrásait is bemutatja. Pozsony különösen értékelendőnek találta, amiért a szerző az etnikai kérdéseket gazdasági oldalról közelítette meg, és munkáját számos táblázattal, grafikonnal, dokumentumértékű fotóval szemléltette.

A rendezvény végén dr. Nyisztor Tinka, aki a kovásznai misére tartó pusztinai és forrófalvi hagyományőrző asszonyokkal tért be a kötetbemutatóra, szólt az egybegyűltekhez. Ezt követően Szabó Lilla kötetéből, illetve a Nyisztor Tinka könyveiből lehetett a helyszínen vásárolni. A kötetbemutatót a pusztinai és forrófalvi asszonyok csángó népdalai tették gazdagabbá, ugyanakkor szőlőlevélbe göngyölt töltikével, a házigazdák pedig kaláccsal és pálinkával kínálták meg a jelenlevőket.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás