Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (2.)

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Nagyváradon a színház elől Szigligeti Ede mellszobrát leszerelték, és eldugottabb helyen, a Schlauch-tér parkjának árnyas és magányos csendjében állították fel [Margó Ede 1912-ben felavatott alkotását – a Szigligeti-emléktáblával egyetemben – 1937-ben „száműzték” a váradi múzeumba; a „kicsi magyar világ” idején, 1941. február 22-én eredeti helyére, a színház elé állították vissza – szerk.], helyébe pedig Mária román királyné szobrát helyezték. Szent László magyar király szobrát átköltöztették a püspöki templom bejárata elé, s I. Ferdinánd román király szobrát tették a helyére. [A 18 mázsás bronzszobrot különleges szerkezettel emelték le a talapzatról, társzekéren szállították el – szerk.] A Bihar vármegyei közkórház falán elhelyezett emléktáblát – amelyen a vármegye közönsége 1906-ban a kórház fennállásának 100. évfordulóját örökítette meg – 1929 elején Spiru aradi közegészségügyi vezérfelügyelő parancsára leszerelték.

Temesvárt a hadapródiskola udvaráról elvitték I. Ferenc József szobrát, ellenben a várost 1848–49-ben védelmező osztrákok emlékoszlopa sértetlen maradt. [Az I. Ferenc József látogatásának emléket állító márvány domborművet 1919 után eltávolították, gipsz másolata a Bánsági Múzeum raktárába került – szerk.]

Zsombolyán Kossuth Lajosnak Kallós Edétől származó és 1905. június 29-én leleplezett mellszobrát dinamittal felrobbantották.

Nagyszentmiklóson (Torontál vm.) Révai Miklós költő, nyelvtudós, egyetemi tanár bronzmellszobrát a talapzatról leszerelték, s helyébe Eminescu román költő szobrát helyezték.

Csatádon Radnai Béla művét, Lenau Miklós szobrát rongálták meg.

A vaskapui I. Ferenc József-szobrot eltávolították, a honvéd emlékoszlopot megrongálták.

Nagykárolyban 1920-ban Kallós Edének 1908-ban leleplezett, hat méter magas Kossuth-szobrát pusztították el úgy, hogy egy éjszaka hurkot vetettek a szobor nyakába, és tüzérlovakkal rántották le. Most állítólag a városházán őrzik, s csak talapzata maradt a régi helyén. [A város román polgármestere később visszahelyeztette, de 1932-ben ismeretlen tettesek ismét lefűrészelték a fejét, a bronz részeket alkalmi raktárhelyiségbe szállították, egy évvel később pedig a talapzatát is eltűntették, akárcsak Révai Miklós, valamint Petőfi Sándor emléktábláját. Ez utóbbi arra emlékeztetett, hogy a költő itt ismerkedett meg Szendrey Júliával – szerk.]

Nagybányán 1922. évi március hó 15-én «ismeretlen tettesek» Lendvay Márton színművész szobrát ledöntötték, majd később újból felállították. [1936-ban ismét lebontották, de a bécsi döntés után visszakerült a város főterére. Több költöztetés után, 1958-ban a Liget fái alatt kapott helyet. 1936-ban még a millenniumi emlékkövet, a Petőfi-tanyai emlékoszlopot, továbbá a Scönherr Gyula-, a Lendvay- és a Petőfi-emléktáblát is eltávolították; ez utóbbi a kötőnek Szendrey Júliával töltött nászéjszakájának állított emléket, 1940-ben visszakerült a helyére – szerk.]

Szinérváralján Kossuth Lajosnak 1909-ben leleplezett szobrát 1922. évi március 15-én csonkították meg. [Később végleg eltávolították – szerk.]

Szatmárnémetiben az 1864. október 1-én közadakozásból felállított, 22 láb magas Kölcsey Ferenc-mellszobrot pusztították el, melynek megtörténte után néhány nappal, egy reggelen a rendőrség a megmaradt szobortalapzaton nemzetiszínű szalaggal átkötött csokrot talált. Az a körülmény, hogy az így feldíszített szobortalapzat a református templom előtt állott, elég ok volt arra, hogy a református lelkészt a rendőrségre vigyék, majd lakásán házkutatást tartsanak, s végül a haditörvényszék elé állítással fenyegessék meg.

Ugyancsak Szatmárnémetiben, 1924. évi május hó 8-án éjjel a főtéren levő püspöki székesegyház homlokzatán álló Szent László-kőszobor jogarát törték le, s a Szent István-szobrot is meg akarták csonkítani, de ebben egy arra vetődött őrjárat megjelenése megakadályozta és futásra bírta az elvetemült tetteseket. [1936. szeptember 24-én dr. Ardelean Octavian prefektus utasítására civil ruhás rendőrök a szobrokat kötelekkel lehúzták és kalapáccsal összetörték. A bécsi döntés után újonnan felállított alkotásokat 1990 márciusában ismét megrongálták. Kölcsey Ferenc mellszobrát nem sokkal 1920 karácsonya előtt húzatták le kötéllel, talapzatát 1934-ben a református temetőbe szállították. Kiss Gedeon szatmári főkapitány, városi főjegyző 1903-ban felavatott mellszobrát 1919-ben döntötték le román katonák, később a bukaresti lőszergyár raktárába került, ahol feltehetően beöntötték – szerk.]

(folytatjuk)