Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (3.)

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Hirdetés

Karánsebesen Erzsébet királyné szobrát – Horvai János fehér márványból készült művét – először megcsonkították, majd eltávolították. I. Ferenc Józsefnek Rollinger Rezsőtől származó és 1906. október 7-én leleplezett szobrát eltávolították.

Buziásfürdőn Trefort Ágoston volt m. kir. közoktatásügyi miniszter szobra tűnt el. [Később eltűnt az 1870-es években állított Deák Ferenc-kőpad is – szerk.]

Déván az unitáriusok erdélyi apostolának és a XVI. században, 1579. november 15-én vértanúhalált halt legelső unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek (1510–1579) emlékét 1919-ben ledöntötték és darabokra törték. Ezt az emlékoszlopot 1910-ben, Déva várának egyik épen maradt cellájában, a vértanú születésének négyszázadik évfordulóján állította fel az unitárius egyház, ünnepségek keretében.

Németbogsánban [Boksánbánya] a bogsáni csata emlékére felállított 1848/49-es honvédemléket – Füredi Richárd szobrászművésznek 1910. november 13-án leleplezett alkotását – évekkel az összeomlás után megrongálták, s a két főalak (Hungaria és ’48-as honvéd) fejeit letörték. A szobor így megcsonkítva áll ma is.

[A szobrot később eltávolították, a három kőtömbből kifaragott alsó része, amelyen a honvéd alakja a talptól derékig látható, 1999-ben előkerült, és a római katolikus templom kertjében állították ki. A szobor többi részének sorsa ismeretlen. A kommunista éra idején a honvédszobor helyére a Bottlik Tibor által készíttetett román katona szobra került – szerk.]