Márton Áron breviáriuma

Egy-egy új könyv fölötti örvendezést, derűt megszokja az ember hamar. Az öröm üzen is belülről, hogy más is tudjon a jelenségről. Minap, amikor megkaptam a kis könyvet, mindkét kezem remegett vele együtt. Márton Áron-breviárium a címe, azaz szemelvénygyűjtemény.

A borító címoldalon sűrű, magasba nyúló fenyőfák. Könnyű volt az azonnali kapcsolás: drága katolikus püspökünk kis fényképe a köteten fenyő-tornyok között.

A kötet anyagát a sepsiszentgyörgyi Dávid Péter gyűjtötte össze, fia intézte-végezte a kiadói, nyomdai munkálatokat; a borítót Péter unokája, Udvari Fanni készítette 12 éves korában. Kiadói munkák Péter fiától. A családi könyvecske akár jelképértékű is lehet, hiszen az a székelység, az erdélyi magyarság köztulajdona. Miért is? Márton Áron hagyatékát olvasó, vizsgáló és azt elképzelése szerint könyvecskének elkészítő Dávid Péter a hatalmas hagyatékból közös ékkövet keretezett, nem mellesleg, hanem a maga szempontjai szerint, teljes meggyőződéssel.

Az erdélyi magyarság minden gondja-baja benne a könyvben. A család, a gyermekek nevelése, a román elnyomás egyre nyomasztóbb fájdalma, az anyanyelv megvédése, így kerül szinte minden gondunk a csodálatos, nagyon is áldozatos pap védelme alá. Katonai szolgálat, börtön Romániában, rabtábori lét, mindent megélt a börtöntől az ínségig a maga népével a rettenetes és még fájdalmasabb román uralom idején, 1896 és 1980 között. Nagy idő, csökött demokráciákban, szemközt az ellenséggel.

A könyv január 1-től december 31-ig minden napra „szólaltatja” Márton Áront. Nehéz lehetett a válogatás tengernyi levéltárakból, könyvekből, nagyon nehéz. Teszem azonnal hozzá: nagyon is megérte. – Jan. 3. „Az embereknek meg kell javulniuk, hogy jóra forduljanak az idők.” Jan. 4. „A házasság erkölcsi közösség. A házasság természeténél fogva felbonthatatlan életközösség.” 8. „ A lelki étvágytalanság, a lélek közömbössége az igazsággal szemben okvetlenül beteges tünet.”

Minden sor idézetként szolgál. Márton Áron a mindennapi életet ötvözi a hitélettel, és tovább is megy, mármint abban, hogy elválaszthatatlan a kettő. „A hit belső élmény, csak ő érzi, aki megtért.”  És ismét egy szellemi döndülés: „A demokrácia igazi hordozója a nép és nem az utcai tömeg. A tömeg nem azonos a néppel… A tömeget kívülről mozgatják.”

Márton Áron katolikus püspökünk percig sem volt idegenvezetői pózban. A hit és az elnyomott tömeg testvéri együttélésben végzi a magáét, ám igen az ellenség is. (…) „Tanítsuk meg már a gyermekeket, hogy olyan országban élünk, ahol van numerus valachicus, tehát kötelez a numerus hungarikus”. És tovább: „A sorsközösségnek ezt a szavát megfogadom, és az együtthaladás útját egyengetem. Minden küzdő emberben a testvéremet akarom látni.” Márciusi gondjaiból, az intelmek közül: „Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.”

Kissé restellem Márton Áron püspökünk válogatott idézetei közül válogatnom. Célom épp az – a könyvet összeállító Dávid Péteré is az vala –, hogy a hit szükségszerű összefonódása a mindennapok anyagi és politikai, nemzeti bajaival, az érdeklődő szeme elé kerüljön!  Márton Áron rabtáborokban, román börtönökben együtt imádkozott és gürcölt a rab magyarokkal. És mindvégig így is imázott.

„A keresztény, ha valóban hívő és vallásos, nem fél az élettel járó kockázatoktól.” Igen, így vagyon mind a mai napig. Ezért kötelező olvasmánynak is hites és hálás Márton Áron kis, talán legkisebbik, de szálló és hálás könyve. Tisztelet az évtizedből erre a gyönyörű munkára, a mindent elolvasó válogatásra sokat szánó Dávid Péternek. A könyv száll, röpteti a lélek kőhegyek és forráspatakocskák között, elérhető magasságban. Mi áldást nem oszthatunk ugyan, de fényjelezzük, ahol az történik.

(Márton Áron-breviárium. Gondolatok, útmutatások az esztendő minden napjára. Sepsiszentgyörgy, 2020. Összeállította Dávid Péter. Virtuóz Kiadó, Budapest)