Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az ex libris sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, olvasható a világhálón. Ezt általában a könyv fedőlapjának belső oldalára szokták felragasztani, ezzel jelölik a könyv hovátartozandóságát. Készítettek ilyen könyvjeleket már évszázadokkal korábban, a fénykora a XVI. századra esik, de újra népszerűek lesznek a XX. században.
A kovásznai Torró Vilmos közel ezer ilyen művészi rajzot, címert, emblémát, olajfestményt, litográfiát, rézkarcot, szitanyomatot készített. A sok elnevezés tulajdonképpen ugyanazt jelenti, maga az ex libris magyarul pedig „az én könyveim közül valót” jelent. Nyilván, mint minden művészi alkotásnak, ennek is vannak szorgos gyűjtői, árveréseken avagy megrendelőként lehetett és lehet hozzájutni. Az biztos, hogy igen nagy kézügyesség és figyelem szükséges ehhez a munkához, legkevesebb három szempontnak kell megfelelnie a műnek. Először is igazodnia kell a művésznek a megrendelőhöz, a kijelölt könyvből áradó érzelmekhez, s benne kell lennie a saját véleményének is. Erdélyben is számos híve volt és van az ex libris-készítésnek, említésre méltó, hogy a kolozsvári Gábor Dénes volt ennek a szakértője és gyakorlója. Mellette kiemelendő Imets László, Deák Ferenc, Feszt László, Bíró Iván Géza, Cseh Gusztáv, Kósa Bálint ilyen irányú munkássága.
Torró Vilmos 1935-ben született Kovásznán, 2001-ben hunyt el, alkotói lendülete teljében. Szerte az egész világon ismerték munkáit, Japántól Kaliforniáig, itthon pedig az ország számos városában jelen volt munkáival az ex libris-tárlatokon. Munkáinak témaköre a háromszéki táj, a hétköznapok megragadó mozzanatai, történelmi események és arcképek. Kiváló karakterei számos esetben telitalálatok, arcképcsarnoka pedig a magyar történelemben, irodalomban nyújtanak eligazítást.