Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!

A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.

A Kocsis Károly által szerkesztett, 336 oldalas, teljesen színes kiadvány őrzi az előző években kialakult és jól bevált rovatszerkezetét, a témaválasztás ezúttal is a székely múlttól a népi hagyományokig, a régi és újabb ételreceptektől a természetes gyógymódokig, a szűkebb pátriánkhoz kötődő riportoktól és interjúktól az ellenállhatatlan székely humorig terjed. Az impresszumban főmunkatársként tűnik fel Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató neve, aki eleve a tartalmi gazdagodás és a kimagasló színvonal biztosítéka.

• • Kultúraszervezők figyelmébe! Sepsiszéki Nagy Balázs örömmel vállalja bármely székelyföldi településen a Székely Kalendárium bemutatását! Előzetes egyeztetés végett hívják őt a 0760 779 835-ös telefonszámon!

A 2025-ös Székely Kalendáriumban interjút olvashatnak a Csíksomlyóra is gyalog zarándokló világhírű operaénekessel, Molnár Leventével, a földkerekség különböző népcsoportjainak viseletét dokumentáló Dávid Botond székelyudvarhelyi fotóművésszel, az Erdélyből elűzött, göröngyös utakon szolgálni járó Meister Éva színművésszel, a Gyimesektől a távoli Indiáig elkalandozó Nagy Botond marosvásárhelyi fotóssal, a törkölypálinka elveszett illúzióját azóta is kereső dr. Filep Kálmán Csaba nyugalmazott vásárhelyi állatorvossal.

Lebilincselő riportok révén ismerkedhetünk meg az erdélyi kopó megmentésén fáradozó Tőkés Lóránt oklándi unitárius lelkésszel, a székelyruha-készítés felcsíki mesterével, Leveles Veronikával, az ősi bölcsesség rendíthetetlen őrzőjével, a zágoni Márton Piroska nénivel, vagy a szükség esetén teheneket is fejő és remek sajtokat készítő Fülöp Szabolcs székelydályai lelkésszel. Úgyszintén sokat tanulhatunk a székely nyúltól a bajuszos kutyáig megannyi háziállatfajtát kitenyésztő dr. Rákossy Zsigmond csíkpálfalvi állatorvostól, a Harasztkeréken saját lovardát működtető, csíkszentkirályi Farkas (André) Mónikától vagy a sólymokat tenyésztő Ambrus László uzoni nyugalmazott testneveléstanártól, aki révén a régi székely solymárok világa is megelevenedik előttünk.

Több anyag a székelyek őshazáját, vándorlási útvonalát járja körbe, tárja fel előttünk a nagyernyei székely-örmények múltját, Székelyföld hetedik csodáját, a szilvaíz jótékony hatását. Vagy éppen a Székely Hadosztály eddigi emlékhelyeit és a hungarikummá váló székelykapukat veszi számba, világítja meg a villannyal történő világítás székelyföldi kezdeteit.

Megtudjuk, milyen turisztikai célpontokkal lehet hozzánk vendégeket csábítani, mit neveznek gorzsnak a keresztúrszékiek, mivel játszottak régen a gyerekek, hogyan készül a jó zakuszka, és mitől lassult le a székely gyors. Kiderül, hogyan kerülhetett székely harcos Velencébe, mit ígérnek számunkra csillagok a 2025-ös esztendőre, milyen volt a lakodalom a régi Marosszéken, mi fért egy kelengyés ládába, hogyan udvaroltak Erdővidéken száz évvel ezelőtt, télen mivel közlekedtek eleink – és ha már itt tartunk, akkor az erdélyi sísport kezdetein is nosztalgiázhatunk.

Buzogány Árpád a zsindelypattintás kulisszatitkaiba enged betekintést, Laczkó-Szentmiklósi Endre további Sissi-emlékek után kutakodik, Jánosi Csaba jóvoltából Kézdiszék fürdőiben „mártózhatunk” meg, Bernád Ilona új kórok ellen ajánl régi tippeket, Borbély Zsolt Attila a „street food” székelyföldi bástyáit veszi számba, dr. Zsigmond Győző a sárga rókagombáról oszt meg velünk érdekességeket, Bogos Zsuzsanna pedig ez utóbbi felhasználásához ad hasznos útmutatót, no meg „fenyős” recepteket is taglal.

Csodaország kapuja tehát mostantól ismét szélesre tárva áll – önökön, olvasókon múlik, hogy mikor lépnek be rajta!