Nem Kós.Károly ,hanem Sebestyén József .Ezt Sabin Gherman többször is elmondta.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Szekeres Attila Istvánnal az esemény kapcsán folytatott beszélgetésünk során kiderült, az Országos Címertani Bizottság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére frissen alapított kitüntetést első alkalommal adományozták oda. Az egyedüli magyarként nevesített szakember jelezte, az elismerésben részesültek között található a világ legtekintélyesebb heraldikusa, a francia Michel Pastoureau is, akivel őt nem lehet egy napon emlegetni, de örvend, hogy egy lapon jelent meg nevük.
A kívülálló számára elvontnak tűnő címertanról megtudhattuk, hogy ez a történelemtudomány különleges, a történészek munkáját segítő ága. Például, mivel a címer egyéniesít, így a tanulmányozása során megállapítható egy templom, vár, kastély vagy bármilyen ingatlan építtetőjének vagy tulajdonosának a kiléte, valamint a korszak, amelyben készült. Gyökerei a társadalmi változások és katonai eszközök fejlődése következtében szükségessé vált címerek megjelenésének közvetlenül az első évezred fordulóját követő időszakára nyúlnak vissza.
A címer azonban nemcsak személyeket, családokat, hanem közösségeket is egyéniesít, és a múlthoz hasonlóan a jelenben is az összetartozás érzését kell, vagy kellene erősítse bennük, akárcsak a zászló. Fontos szerepet játszik tehát egy település, megye, régió lakói önazonosságtudatának a megőrzésében és erősítésében. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy a mindenkori bukaresti hatalom miért gördít szinte áthághatatlan bürokratikus akadályokat a közigazgatási címerek jóváhagyása elé, és miért ütköznek a magyar javaslatok gyakran elutasításba.
A folyamat első lépéseként az érintett közigazgatási egységnek meg kell alkotnia legkevesebb három címertervet, amit sajnos nem csak szakértővel, hanem bárkivel elvégeztethet, tapasztalat szerint „címergyártó” céggel dolgoztatnak. A tervet jóvá kell hagynia a helyi, esetenként megyei tanácsnak, és ennek megtörténte után ötfős megyei címervizsgáló testület bírálja el. Ennek egyik tagját az Országos Címertani Bizottság, a többit a prefektus nevezi ki. Amennyiben ők megfelelőnek találják, felterjesztik az övezeti, Kovászna, Brassó és Hargita megyék esetében Bukarestben székelő bizottsághoz. Az itteni láttamozás után kerülhet az országos testület és onnan jó esetben a Közigazgatási Minisztérium asztalára. Amennyiben itt nem találnak benne kivetnivalót, a parlament törvényhozói tanácsának láttamozása után kormányhatározat születik az elfogadásáról, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben is.
Nem Kós.Károly ,hanem Sebestyén József .Ezt Sabin Gherman többször is elmondta.
Kós Károly? Hol nem volt heraldikus!
Kérem nagyon figyelmesen elolvasni a válaszomat! Én nem azt írtam ,hogy Kós Károny nem volt heraldikus hanem ,hogy a cimerüket nem Kós Károly,hanem Sebestyén József alkotta I.Ferdinánd román király kérésére.
Máskülönben megnéztem Id. Kós Károly wiki p. leírását de mint heraldikus nimcs megemlítve…építész, stb.Böngéssze egy kicsit.De Köpeczi Sebestyén József ,címerművész ,heraldikus’.Cáfolja meg, ha tudja!
Tévedés!!
Hol nem volt?Hát ott! Amikor a címert tervezték,készítették.
Hol volt,hol nem volt…NEM VOLT!
„Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.” Nem volt székely, a heraldikája pedig az építményeihez és a könyvei felépítéséhez sorakozik.
Itt csépeljük a szalmát !A lényeg az,hogy a királyi Románia cimerét K.Sebestyén József tervezte 1921-ben és nem Kós Károly.Pont.Az első hozzászólásra a válasz.
Rá kell menni a wiki-re ,van név munkásság és sok szép címer amit K Sebestyén József tervezett.Higgyenek a szemüknek!
A tőrténelem ismétli őnmagát . Van rá példa ,hogy a románok nagy elismeréssel adóztak székely heraldikusnak . Nevezetesen Kós Károlynak , éspedig a címerük megalkotásáért. Vajon tudnak-e arról az analfabéta óvláh, hőbőrgő, zászlófóbiás táblapingálók,hogy a címerüket magyar ember alkotta ?