Mellőzve és elfeledve

A kommunista diktatúrában háttérbe szorított, kitervelten elfeledtetett, és annak bukása után méltatlanul a szellemi süllyesztőben felejtett Puskás Ferenc író novelláit és karcolatait tartalmazó, Parasztbölcsesség címmel megjelent kötetét mutatták be hétfő este a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia hittantermében.

Ft. Márkus András címzetes esperes, plébános bevezető szavai után rendhagyó módón Gyergyóremete polgármestere, Lackó Albert Elemér olvasott fel az Egy véleményen című novellából. És a szokatlan sorrend szerencsés választásnak bizonyult. A gördülékenyen fogalmazott, ízletes székely nyelvjárás gyöngyszemeivel teletűzdelt, humorral telített, fordulatokban bővelkedő szöveg ugyanis felcsigázta a hallgatóság érdeklődését, ugyanakkor a könnyednek tetsző mondatokba rejtett, mély mondanivaló iránt is fogékonnyá tette.

Az olvasók elől elrejtett életmű felkutatásában oroszlánrészt vállaló, valamint a könyv előszavát jegyző, és a bemutatón tartalmát méltató Laczkó-Dávid József ferences szerzetes a romániai magyar irodalom elhallgattatott, eltemetett írójának nevezte Puskás Ferencet (1908–1993). Írásait pedig olyan kincsnek „amely a mai olvasó számára eddig a sajátos történelmi és kulturális viszonyok miatt rejtve maradt, de most felfedezheti, és gazdagodhat általa.”

A szerző hányatott sorsát a kötetet szerkesztő Daczó Katalin ismertette. Megtudhattuk tőle, hogy Puskás Ferenc Gyergyóremetén látott napvilágot, földműves szülők gyermekeként. Hatodik esztendejében járt, amikor az első világháború fergetegében lőtt sebet kapó édesapját elveszítette. Nyolcadik életévében pedig családjának a Székelyföldre betörő és ott fosztogató román csapatok elől kellett menekülnie. Hazatértük után Erdély nemsokára Bukarest fennhatóság alá került, ami az életüket még jobban megnehezítette.

A ferences atyák gondoskodó szeretetét megtapasztalva 1923-ban felvételét kérte a rendbe. Gróf Majláth G. Károly püspök szentelte pappá 1931-ben Gyulafehérváron. Hosszú életpályája során szerzetesként különböző ferences rendházakban szolgálta az Urat, de hittantanárként, káplánként és plébánosként is tevékenykedett.

Számottevő, Remetei Ferenc álnéven végzett közírói, valamint írói munkásságát 1930 és 1947 között több erdélyi napilap és folyóirat által közölt karcolatai, novellái és lelkiséggel foglalkozó írásai fémjelzik. Ugyanakkor folytatásban megjelent, Aki elszakadt a földtől című regénye és több színműve is. Továbbá 1935-ben különnyomatban kiadott Az igazhitűek című drámája, 1938-ban megjelent Páduai Szent Antal élete című könyve, és az 1941-ben Ilyen az élet címmel piacra került novelláskötete is.

Szépírói pályafutásának az egyházat és Isten szolgáit üldöző kommunista diktatúra vetett véget, ugyanis a bevezetése után többé nem közölhetett. Ennek ellenére, amint utólag kiderült, továbbra is kitartóan alkotott, hiszen még csak részlegesen feltárt hagyatékában eddig ismeretlen karcolatok, novellák, kisregények és színművek találhatók. A kolozsvári Verbum Kiadó jóvoltából és Gyergyóremete község, a Ferencesek Erdélyi Tartománya, valamint Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával nyomdafestéket látott és Sepsiszentgyörgyön is bemutatott kötetet is ezekből az írásokból állították össze.