Keressük a fényt!
Egy több évezredes emberi tapasztalatot foglalt tömör mondatba a Könyvek Könyve, mis...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Hunyad megyében rengeteg történelmi érték rejtőzik – tudtuk meg mindjárt elöljáróban, valamint azt is, hogy a népességileg Háromszéknél kétszer nagyobb adminisztratív egységnek már csak 2,7%-a magyar, ami egyébként számszerűleg 15 ezer embert jelent; ők az úgynevezett mélyszórványt képviselik. Ez azt jelenti – magyarázta az előadó –, hogy némely településen csupán egy-két magyar ember él.
Érdekességképp említette meg, hogy van olyan települése Hunyad megyének, melyben az ott élő egyetlen magyar emberről az utcát, melyben lakik, str. Ungurului-nak (a Magyar utcájának) nevezték el. A magyarok azonban már a honfoglalás óta jelen vannak itt is, csupán a történelem viszontagságainak köszönhetően csappant meg jelentősen a lélekszámuk.
– Hunyad megyét sújtotta leginkább a török invázió is. A 15–17. századi büntetőhadjáratok rengeteg vérveszteséget okoztak az itteni magyarságnak, amit már lehetetlenség volt később pótolni – magyarázta. 1990 után az előzőleg odatelepített magyarok közül is sokan elhagyták Hunyad megyét, így mára 15 ezren maradtak.
A Hunyad megyei épített magyar történelmi értékek közül az előadó beszélt Vajdahunyad váráról, melyben sajnos már egyetlen magyar felirat sem található, de melynek évente több százezer látogatója van. Aztán Déva váráról és a Kendeffy család által épített Kolc váráról is, mely állítólag Verne Gyulát is megihlette a Várkastély a Kárpátokban című regényében. Részleteket tudhattunk meg az est során magyar történelmi személyiségeiről is, mint például a paleontológus Nopcsa Ferencről, akiről Jókai a Szegény gazdagok című regényének egyik alakját, Fekete Álarcot mintázta. Nopcsa emiatt összetűzésbe is keveredett az íróval, még halállal is megfenyegette. Hunyad megyei volt
dr. Torma Zsófia, Kelet-Európa első régésznője is.
Kún-Gazda Gergely előadására elhozta a társszerzésében megjelent Hunyad megyei Magyar Értéktár című könyv első kötetét is.
– Amennyi magyar vonatkozású érték van Hunyad megyében, talán négy kötetet is megér ez a sorozat. Szeretnénk megmutatni a világnak, de a románoknak is ezeket a kincseket. Kevesen vagyunk magyarok Hunyad megyében, de végezzük a dolgunkat, mentjük, ami menthető még – nyugtázta végül.