Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Ignácz Rózsa-teremben szép számban összegyűlt közönséget Czilli Balázs, a művelődési ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, habár a meghívóban az állt, hogy a szerző beszélgetőtársa Czilli Aranka lesz, a gyerekek megbetegedése okán át kellett vennie a helyét.
– Nagy örömömre szolgált, hogy hirtelen el kellett olvasnom a kötetet, hiszen tele volt meglepetéssel. Semmiképp sem az volt, amire a cím alapján számítottam. Sokkal több, mint egy életrajz, sokkal több, mint akármilyen tudományos munka, ez igazán a lélekhez szól – fogalmazott Czilli.
Hogy a jelenlévők ne úgy hallgassák a könyvbemutatót, a kérdéseket és a szerző válaszait, hogy fogalmuk sincs, miről szól a kötet, Molnár Vilmos felolvasással kezdte a beszélgetést. Majd elmondta, a kötetben tizennyolc legenda, Csoma-történet olvasható.
– Nem tudományos kutatás van benne, a kötet alcíme is – rendhagyó legendárium – is jelzi ezt. Úgy gondolom, Kőrösi Csoma Sándorról, de főleg a keleti útjáról nagyon keveset tudunk, nagyon kevés információ maradt fenn. Én ezeket a hézagokat próbáltam kitölteni a könyvben. Igyekeztem a meséket azonban valós alapokra helyezni. A mese, a fantázia amúgy sem olyasvalami, ami a valóságtól elrugaszkodik, szerintem a lényeget tekintve pont ezek nem hazudnak – magyarázta a szerző.
A beszélgetés egy későbbi pontján tért vissza még erre a kérdésre, hozzátéve, hogy a könyv tényleg nem a valóságot tükrözi. A szerző azonban úgy gondolja, Kőrösi Csoma Sándor a keleti útja során azokkal a dilemmákkal küzdött, azokkal a problémákkal találkozott, amiket ő a mesékben megír, ilyenformán azok nem állnak messze a valóságtól.
Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoztatja őt Csoma személye, kifejtette, az összes székely nagy közül ő a legismertebb a világon, foglalkoztatja az emberek fantáziáját úgy általában.
– A mai fogyasztói társadalomban, amiben nem fontosak a valós értékek, hanem az imázs, a látszat, az ego van a középpontban, Kőrösi Csoma Sándor példaként szolgálhat – emelte ki.