Mesemondás mesterfokon

Hogyan lett a régészből bárd? Mit jelent az, hogy valaki nemzetközi mesemondó és miért jó óvodásoknak és kamaszoknak (is) mesélni, továbbá miért fontos számunkra a mese? Többek között ezekről beszélgettünk Zalka Csenge Virág, nemzetközi mesemondóval.

– Régészből mesemondó. Honnan jött ez a nagy váltás?

– Igen, van nekem egy régész diplomám, és nagyon szerettem régésznek tanulni, de menetközben felfedeztem, hogy miként lehet valaki hivatásos mesemondó. Én igazából a régészetre is a történetek és a történelem miatt mentem, úgyhogy amikor megtudtam, hogy hivatásos mesemondó is lehet valaki, akkor éreztem, hogy én ezt szeretném csinálni. Végül, persze lediplomáztam, de nem dolgoztam régészként.

– Több ízben is nyertél ösztöndíjakat melyek segítségével különböző amerikai egyetemeken képezhetted mesemondói tudásodat. Ott milyen a mesemondás, miben különbözik az ittenitől?

– Amerikába jártam egyetemre és ott kaptam mesterképzés oklevelet mesemondásból. A különbség annyi, hogy náluk előrébb jár a mesemondásnak reneszánsza, tehát évtizedek óta szerveznek konferenciákat, fesztiválokat, van mesemondóképzésük az egyetemen. Ők szervezésben járnak jóval előttünk, mert már megcsinálták ezeket a hivatásos mesemondás támogató rendezvényeket és programokat.

– Mit jelent, hogy valaki nemzetközi mesemondó és nem csak „simán” mesemondó?

– Abban rejlik a különbség, hogy én, mint nemzetközi mesemondó nemcsak Magyarországon mesélek, és nemcsak magyar nyelven, hanem más országokban angolul és spanyol is. A másik megkülönböztető jegye, hogy a magyar népmesék mellett más népeknek a történeteit is népszerűsítem. Ezeket összefoglalva szoktam azt mondani, hogy nemzetközi mesemondó vagyok, de valójában én is a hagyományos mesemondás irányából érkezem.

– Minden korosztálynak másképp kell mesélni. Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak, illetve miként óvodásoknak?

– Igazából nagyon sok múlik a történet megválasztásán, eleve más meséket választok kicsiknek, mind az idősebb gyerekek számára. A kicsiknél nagyon jól működnek azok a mesék, amelyben ismétlődések vannak, illetve amelyben a gyerekek is szerepet kapnak. A kamaszok már a hosszabb és bonyolultabb történeteket igénylik, amelynek mélyebb értelmük van. Nekik már mesélek hőslegendákat, mitológiát, klasszikus, hosszú tündérmeséket, amelyeket a kamaszkor már igazán átérez és betudod fogadni.

– Miért fontos a mese?

– Egyrészt van egy hagyomány, amit továbbadunk. Én azt szeretem a hagyományos mesékben, hogy generációnként változik, mindenki ugyanazt a mesét hallja, de mindenki számára más üzenetet hordoz. A mesék mondandójából mindenki azt fogadja be, ami neki fontos, ami nagyon különleges és értékes élmény. A mesehallgatást kutatják, hogy sokat segít a kreativitás, szövegértés, olvasásra nevelés és ehhez hasonló területeken. Ami még különösen fontos a mesékben az az empátia. De a mese olyan, mint egy hatalmas, színes bazár, ami gyakorlatilag kimeríthetetlen.

– Mit vársz el a közönségedtől itt, Kézdivásárhelyen?

– Jó legyen a hangulat, és remélem élvezni fogják a mesét. Amikor ilyen nagyszámú közönség van, akkor mindig egy kicsit nehezebb kapcsolódni. Viszont, amikor tényleg élvezik a meséket, akkor nagyon jó hangulat szokott lenni, hiszen a nézőtér egyszerre reagál, nevet, ugat, vagy épp csinál valamit, ez pedig nagyon jó légkört teremt.

Tamás Réka