Vetró-plakettet avattak Mezősámsondon
Bethlen István gróf, egykori magyar miniszterelnök bronz emlékplakettjét leplezték l...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A romániai magánosítás lefolyásának „hajtűkanyaros” fordulataiba világít be munkatársunk, B. Kovács András most megjelent riportkötete, melynek címe is sokatmondó: Ócskavasként mérték ki. Most jelentette meg a Charta Kiadónál, és február 6-án, kedden mutatják be a kézdivásárhelyi Vigadóban 18 órától.
A címben megfogalmazott, némileg sarkított állítást sok interjú és vallomás, fejtegetés árnyalja a kötetben, melyben főleg a háromszéki nagyipari vállaltok viszontagságos felszámolásának történetét mesélik el azok szenvedő alanyai és szemtanúi, a jobban értesült középszintű vezetők vagy alkalmazottak. Azért, hogy a kommunizmus „ipari hőskölteményéből” (Lucian Boia) úgyszólván semmi, legfeljebb romok maradtak, nem a privatizáció tehető felelőssé, de hogy az összeomlás valóságos gazdasági és demográfiai katasztrófával felérő helyzetet idézett elő, milliókat juttatott az utcára, és indított el a nemzetközi nomadizálás útján, s hihetetlen mértékben befolyásolta jövőnk esélyeinek alakulását, abba bizony a romániai magánosítás hazai módja is beleszólt.
Az egymásnak ellentmondó törvények jól tükrözik, hogy egységes szemléletről nem lehetett szó, az elit nézetei sokat módosultak a tizenvalahány év alatt, s ez csak felfokozta a rendkívüli veszteségeket, amivel az átalakulás járt. A megyeszékhely és Kézdivásárhely üzemeit sorra vevő, ezek sorsát végigkövető riportsorozat átfogó képet nyújt és magyarázatot próbál nyújtani az okokról és a következményekről.