Nagycsütörtökkel elkezdődött a szent háromnap

Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét a főegyházmegye  papságával együtt. Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevő több mint kétszáz pap megújította papi fogadalmait.

Erdő Péter homíliájában arról beszélt: Jézus az utolsó vacsorán az Oltáriszentség megalapításával nemcsak „jelenvalóvá tette megváltó áldozatát”, hanem azt is megparancsolta tanítványainak, hogy „ezt cselekedjék az ő emlékezetére”.

„Ezért valljuk, hogy az egyház végzi az Eucharisztiát, de az Eucharisztia hozza létre az egyházat” – mondta, hozzátéve, az Eucharisztia az egyház egységének forrása és kifejezése.

A bíboros szólt arról: nagycsütörtökön a papság hálát ad hivatásáért, azért, hogy Krisztus rajtuk keresztül örömet, reményt, kegyelmi életet akar adni az embereknek.

„A hit továbbadása, a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatása, a közösségi élet szervezése és a segítő szeretet gyakorlása hivatásunk lényegéhez tartozik” – fogalmazott Erdő Péter.

Arra kérte a papságot, a szentmisén imádkozzanak azért, hogy „megújult erővel és kegyelmi lendülettel” teljesíthessék küldetésüket, kapcsolódjanak egyre nagyobb szeretettel Krisztushoz, és legyenek megértő, segítő szeretettel egymás és a hívek iránt, hiszen az egyház mint „Krisztus teste, egyetlen szerves egységként teljesíti küldetését” – tette hozzá Erdő Péter.

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”.

A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.

Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi.

A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.

Ferenc pápa „tiszta lelkiismeretű” papi szolgálatról beszélt nagycsütörtökön

A világ történéseit nem kívülről szemlélő, az emberek szükségleteire figyelő papi szolgálatot szorgalmazott Ferenc pápa a krizmaszentelő misén, melyen paptársaival megújította fogadalmát a Szent Péter-bazilikában nagycsütörtökön.

Ferenc pápa 2020 húsvét óta először a hívőkkel és papokkal teli bazilikában mutatta be a misét. A Vatikán közlése szerint 2500 hívő és 1800 pap volt jelen.

A résztvevők maszkban voltak, mivel a hatályos járványintézkedések szerint belső térben, így a templomokban is még kötelező az FFP2-es maszk viselete, amelyet egyedül a misét bemutató egyházfő nem vett fel.

A krizmaszentelési misén a pápa Róma püspökeként megszentelte a szentségek kiszolgáltatásakor használt olajokat: a bérmáláskor használt krizmát, valamint a keresztelendők és betegek olaját. Ezen a napon a püspök és az egyházmegye papsága megújítja papi ígéretét.

Nagycsütörtöki homíliájában Ferenc pápa szokás szerint a papi hivatásról beszélt. Arra kérte paptársait, arra figyeljenek, mi a feladatuk az őket övező világban, és hűséggel, valamint  „tiszta lelkiismerettel” szolgálják Isten népét, mivel az „emberek azt megérdemlik, és szükségük van rá”.

Az egyházfő úgy vélte, a papok is gyakran engednek a korunkat uraló „világiasodás kultúrájának”, amely ideig-óráig tart, amelyben kizárólag a látszat számít, és amely mindent „kozmetikáz”.

„A világias pap nem más mint egy klerikális pogány” – jelentette ki a pápa. Hangsúlyozta, a papi hivatás többről szól, mint statisztikák teljesítéséről, bérért végzett hatékony munkavégzésről.

A misén részt vevő bíborosok, püspökök, papok mindegyike távozáskor a Tanúk, nem hivatalnokok – A pap a korszakváltásban című könyvet kapta kézbe, melynek szerzője a korzikai püspök, Francois-Xavier Bustillo.

Csütörtök délután az utolsó vacsora emlékére a lábmosás szertartása elevenedik fel: Ferenc pápa elődeivel ellentétben nem paptársai lábát szokta megmosni, hanem 2013-as megválasztása óta minden évben más helyszínt keres fel. Idén a Rómától mintegy hetven kilométerre északra fekvő Civitavecchia börtönébe látogat, ahol az ötszáz rabból tizenkettőnek mossa meg a lábát.

Elemzők rámutattak, hogy Olaszországban a pandémia kiemelten sújtotta a börtönlakosságot, mivel az oltást későn indították el a túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézetekben. A börtönben végzett szertartáson csak a CTV vatikáni televízió kamerái és fotósai lesznek jelen.   

Rabok lábát mosta meg a pápa

Tizenkét rabnak mosta meg a lábát az utolsó vacsorára emlékező misén Ferenc pápa, aki Civitavecchia börtönében tett látogatást nagycsütörtökön.

A Vatikán magánjellegűnek minősítette a büntetésvégrehajtási intézetben tett, mintegy kétórás látogatást, amely nem volt sajtónyilvános.

A pápa fehér színű Fiat500L típusú autóval tette meg az utat Rómából a hetven kilométerre északra található Civitavecchiáig.

A kikötőváros börtönében ötszázan töltik büntetésüket: az intézet kápolnájában az egyházfő a rabok egy része előtt mutatta be az utolsó vacsorára emlékező misét, melynek során 12 rabnak mosta meg a lábát. A szentszéki szóvivő közlése szerint különböző korú férfiak és nők, valamint olaszok és külföldiek is voltak a lábmosás szertartásán résztvevő rabok között.

A nyolcvanöt éves Ferenc pápa, aki az utóbbi napokban kiújult térdfájása miatt nehezen mozog, minden rab elé letérdelt, megmosta a lábát, majd megcsókolta azt.

Rögtönzött beszédében a Szentatya kijelentette, hogy Jézus az őt eláruló Judás lábát is megmosta. „Azt tanította meg nekünk, hogy egymást érdek nélkül kell szolgálni. Milyen jó is lenne, ha ezt minden nap mindenki meg tudná tenni!”- mondta a pápa.

A pápa a mise után több rabbal, börtönőrökkel és a börtön más dolgozóival is találkozott. Ajándékba a börtönkert terményeit kapta, valamint a rabok készítette tárgyakat.

(MTI)