Miért nem tiltják le azt a tetvest aki 1 ideje románkodik az oldalukon?!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kedden a kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében mutatták be Koszta István hadtörténész Erdély a Nagy Háborúban 1914–1916 augusztus című könyvét. A szerző beszélgetőtársa Dimény Attila, az Incze Lászó Céhtörténeti Múzeum vezetője volt.
Az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozat keretében rendezett könyvbemutató-körút céhes városbeli állomásán Tamás Sándor megyetanácselnök barátjaként köszöntötte a szerzőt, elmondva, Erdély és Románia „dübörgő nagy egyesülési ünnepségei”, és az azt kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriuma kapcsán „Háromszék önkormányzata rendre azt mutatja fel, hogy az elmúlt száz év Romániája anyagilag és szellemileg is gyarapodott az erdélyi magyarok áldozatos munkájának köszönhetően”.
A folytatásban a szerző forgatókönyve alapján készült, hadinapló-bejegyzésekből idéző filmrészletet tekinthettünk meg, majd Koszta István és Dimény Attila a Nagy Háborúban (az első világháború – szerk.) Erdély szerepét bemutató négyrészes könyvsorozatról, illetve annak nemrég kiadott második kötetéről beszélgetett. A sorozat első kötete A sors kereke a végzetre forog? – Erdély a Nagy Háborúban címmel jelent meg 2014-ben. A szerzőtől megtudtuk, eredetileg háromrészesre tervezte a sorozatot, ám ahogy egyre jobban beleásta magát a munkába, rájött, hogy egy negyedikre is szükség van. Eredetileg – kisebb lánya ösztönzésére – családtörténet után kezdett kutatni külföldi levéltárakban, „és ez lett belőle”.
„Könyvemnek nem tárgya a világháború első 24 hónapjának hadműveletei, kitérek azonban – helyenként részletesebben is – azokra a harcszíntéri helyzeteknek és történéseknek a leírására, amelyeknek meghatározó, pontosabban általam meghatározónak vélt következményei voltak Erdélyben. Akkor és később. Ilyen volt, Berzeviczy Albertet idézve, a szeptember 11-én elrendelt „dicsőséges visszavonulásunk” mindenhol, és hogy eközben, október közepére, végére, decemberre elfogytunk”, áll a kötet szerzői előszavában.
Koszta István hangsúlyozta, húsz éven át tartó kutatásai során kizárólag elsődleges forrásokból – hiteles dokumentumok, hadinaplók – merített, és annak kapcsán, hogy Erdély szerepét illetően a háborúban mennyi tisztázatlan kérdés van, elmondta, többek között felfedezte, hogy a 9. honvéd huszárezred – mely szamosújvári osztályának tisztje nagyapja volt – hatdoboznyi iratanyagát őt megelőzően senki nem nézte át. „Akkor eldöntöttem, hogy a történetet könyvbe szedve az asztalra teszem. Méltatlannak tartottam ugyanis, hogy miután 1918. december 12-én a 9. honvéd huszárezredet kiparancsolták Erdélyből, a kutatók elfelejtettek bennünket”, fejtette ki a sorozat születésének előzményeit.
A témát érintő történetírás hiányosságai kapcsán úgy véli, a kutatások során fellelt dokumentumokat a történésznek alázatos kritikával, nem szelektálva kell a közvélemény tudomására hoznia. „Fontos a kutatói alázat, amellyel az ember a dokumentumokat az asztalra teszi anélkül, hogy okoskodna”, mondta. Hozzátette, „ezért van az, hogy ebben a történetben nem találtam hősöket, csak áldozatokat”.
Miért nem tiltják le azt a tetvest aki 1 ideje románkodik az oldalukon?!
Melyikre gondolsz ?
Na ma kitörölték,de be sem kellett volna engedni !
Şti tu prostovane ce îngăni ?Primî căsăpiţi de armata răgăţană au fost români ardeleni ai Regimeentului de graniţâ din Orlat .S-a tras in ei cu tunul, în fraţî lor.Ei de asta ce zici? O să taci mâlc probabil, curajosule savant?