Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Vécsi Nagy Zoltán EMŰK-vezető örömmel telített köszöntő szavai után Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze szavalta el Farkas Árpád Legenda című, Szervátiusz Jenőnek ajánlott versét a szerzőt, szobrászt és közönséget egyaránt magával ragadó és megrázó módon és hőfokon. Később pedig Hamvas Béla Arlequin című írásából adott elő egy részletet hasonló meg- és átéléssel.
Az alkotót méltató Kovács Árpád művészettörténész szerint „a lassan öt évtizede Kézdivásárhelyen élő Vetró András szobrászművész neve mára teljesen összefonódott a városéval, amely nemcsak a jellegzetes történelmi központjával büszkélkedhet, hanem a szabadság ügyéért való áldozathozatalairól is ismert. Művészete, szobrainak gondolatisága leginkább ebben a kettősségben tárulkozik fel: a hely szellemének megidézése a történelmi személyiségek megformálásával és az egyéni, közösségi szabadságvágy kifejezésével. (…)
A 70-es években induló pályáját a nagy székely mesemondóról, Benedek Elekről, a Székelyföld leírójáról, Orbán Balázsról és a nyújtódi születésű modern utazóról, Jakabos Ödönről mintázott portrék fémjelzik. A 70-es évek második felétől az anyaság tematikája” foglalkoztatja, de megjelenik az örök illúziók és reménytelen küzdelmek allegóriájává vált, kalandkereső vándorló lovag, Don Quijote alakja is.
Második alkotói korszakát elsősorban az emlékszobrászat tekintetében határozhatjuk meg, amelynek kibontakozására az 1989 után bekövetkezett társadalmi változások adtak lehetőséget. A szabadság iránti vágy, a remény egy új kezdetre sok esetben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemiségének, a szabadságharc meghatározó alakjainak tiszteletében fogalmazódott meg…. Művészete egyszerre történeti és filozofikus, egyszerre mitologikus és groteszk.”
Vetró András ez alkalomból elhangzott önvallomásából kiderült, hogy tanítómestereinek az édesapját (Vetró Artúr szobrászművész 1919–1992) és Zsögödi Nagy Imre festőművészt tekinti, akiktől „nagyon sok mindent szívott” magába. Így az sem véletlen, hogy az apja által érintetlenül hagyott angol vésőkkel bontja ki a fából szobrait. Tanítását pedig, hogy a szerszámok legyenek tiszták és a fát ne sértse meg, mely saját értelmezése szerint azt jelenti, hogy „uralkodj felette, de ne tipord le” – egy életre megfogadta. Mint ahogy az újrakezdés szükségességére vonatkozó intelmét is. Ugyanakkor Cseh Tamással együtt vallja, hogy az olykor felsejlő szabadság igézetében nyomot kell hagyni, mert ha nyomtalanul hagyjuk el a Földet, akkor elárasztja a gaz.
A kiállítás szeptember 6-ig tekinthető meg.
,,Vetró a miénk,, mondják büszkén a kézdivésérhelyiek. Amit alkotott, az valamennyiünk közös vagyona, mondom én (aki nem vagyok teljesen Kézdi-i, de választott hazámnak tartom felsőháromszék párizsát) Márton Ilona-Mária.