Párizsból hazatért pártakészítő

A tizedik CseRnátoni BuRRogtató egyik újdonságát Jánosi Ágnes párta- és virágosfejdísz-készítő műhelye jelentette. A lányok körében népszerűnek bizonyult foglalkozás vezetőjével a miértekről és a hogyanról beszélgettünk.

– Miért éppen párta-, illetve virágfejdísz-készítő műhely?

– A pártát a régi néphagyomány szerint a menyasszony viselte. Amikor a lány férjhez ment, feldíszítették, hogy a legpompásabb valójában ünnepelje a nagy napot. Itt mindenki az egyéniségének megfelelően a színek meg a formák közül választva készítheti el a saját koronáját. A cél saját egyéniségünk kifejezése egy koronában. Az alapanyagok sokféleképpen vannak feldolgozva, és az egyes fejdíszekről visszaköszön készítőjének egyénisége. A lényeg, hogy legyen egy közösség, ahol együtt alkotunk, beszélgetünk, amolyan fonójellegű hangulat megteremtése. Próbálunk kicsit kizökkenni a hétköznapokból.

– Sikeresek a foglalkozások?

– Ezen a nyáron fesztiválokon nagyon felkapottá vált a virágfejdísz, hiszen látványos, és a nők szeretik díszíteni magukat. Ha meg valaki maga készíti el a sajátját, az egy plusz értéket jelent.

– Mivel foglalkozik, amikor nem pártákat készít?

– Ruhatervező vagyok, öltözékeket, különféle ruhákat és kiegészítőket, táskákat készítek, emellett ruhatervezői, illetve szabás–varrás-képzéseket tartok. Szárhegyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában tartottam műhelyfoglalkozásokat. Megtanítom, hogyan kell kiszabni, megvarrni, kinek milyen szín és forma áll jól, és azt is, honnan szerezhetik be a megfelelő anyagokat.

– Hogy indult ez az egész?

– A családból is jön, hiszen édesanyám is varrt, édesapám meg koreográfus, én is kerestem a megfelelő színes, változatos önkifejezési formát. Nem egy tipikus, hétköznapi munka az enyém. Lényegében ez a hivatásom, embereket ösztönözni arra, hogy együtt alkossunk, és ezáltal magam is folyamatosan fejlődöm. Ez a szenvedélyem.

– Hol végezte tanulmányait?

– A temesvári egyetemen ruhatervezést, majd Párizsban ösztöndíjasként ipar-, illetve képzőművészetet tanultam. Budapesten, az iparművészeti egyetemen szereztem a mesterdiplomámat szabászat–varrás–ruhakészítésből, a szakmai gyakorlatot meg Helsinkiben végeztem. Lassan öt éve, hogy hazajöttem, és úgy érzem, itthon tudok a legjobban kibontakozni, nem bántam meg, hogy nem maradtam külföldön. Sepsiszentgyörgyön van a műhelyem, az a fő bázis, de több párhuzamos szálon futnak a mindennapjaim, Udvarhelyen és Gyergyóban is sokat tartózkodom.