Rajzpályázatot hirdet a Liszt Intézet és a Vadon Egyesület

Ezen intézményben, a sepsiszentgyörgyi Liszt intézményben, ami elvileg egy kulturális központ, azt hinné az ember, hogy megfontolt, értelmes, amolyan gondolkodó emberek dolgoznak. Hát sajnos nagyon nem! Picit talán hosszúra sikeredett az élménybeszámoló, de érdemes végigolvasni!
A történetem a következő:
Október végén meghírdettek egy rajzpályázatot az óvodások és kisiskolások számára, Vackor legújabb kalandjai címmel. Mivel a lányom is szeret rajzolni, és tehetséges is, tájékoztattam róla és örömmel készített egy rajzot, amit el is juttattuk az intézménybe. Dec. 5-én felhív telefonon egy hölgyike a lányom Vackor rajzpályázatra készült rajzával kapcsolatosan, hogy holnap, 6-án 11 órára szeretettel várják a díjátadóra.
Nos, ha valaki elolvassa a pályázati felhívást, akkor abból szembetűnik a következő szöveg:
” A legjobbnak ítélt alkotások beküldőit telefonon értesítjük”
Ebből azt gondolhatná az ember, hogy azért hívják az eseményre, mert díjazásban részesül….Vagy nem?
Mikulás napján, 5-én közlöm a 8 éves lányommal a nagy hírt, hogy díjátadóra hivatalos, szólok a tancinak is, hogy 11 órától szeretném elkéreztetni őt egy díjátadóra és persze a munkából is elkérezek, mert csaknem hagyom már ki, hogy a lányom rajza az ” egyik legjobbnak ítélt alkotás”. Ugy-e? Melyik anya tenne ilyet?
Nos elérkezik a nagy nap!
Minden a terv szerint, a munkámat félbehagyva rohanok az iskolába, a 8 éves lányom boldogan, lelkesen, izgatottan jön ki az iskolakapun, hogy induljunk a díjátadó rendezvényre. Kicsit még aggódott is amiatt, hogy egy matek lapot nem tudott ez miatt befejezni, amire, ha hibátlan, jutalom jár…Megnyugtattam, hogy semmi gond, ezt az eseményt kár lett volna kihagyni.
Hamarosan eljutunk a Bod Péter megyei könyvtár bejáratához. Izgatottak vagyunk mindketten. Belépünk a terembe és várunk.
Nemsokára óvodás gyerekek sokasága érkezik, megtelik a terem és kezdődik az előadás. Jópofa zenészek szórakoztatták a gyerekeket, jó hangulat alakult ki.
Hamarosan elkezdődik a díjátadó is. Egy hölgy beszélt előre, majd Varga Fruzsina alpolgármester asszony is felszólat.
És következtek végre a díjazottak……izgatottan hallgattuk a neveket, figyeltük a történteket. És pár díj átadása után (szám szerint már nem tudom pontosan, de gondolom az ovisok közül 4 díjazott lehetett, ugyanennyi az iskolások közül is) vég is lett a műsornak.
A lányomat nem szólították. A hátunk mögött ülő kislányt, aki ugyancsak édesanyjával volt és iskolából kérezett, hogy ott lehessen, őt sem szólították.
Hátra fordultam és láttam, ahogyan az anyuka vígasztalja a lányát, aki sír.
Ránéztem a lányomra, aki könnyeit visszafolytva kérte, hogy menjünk vissza az iskolába. Zavarodottan végiggondoltam a történteket, és döbbenten hirtelen moccani sem tudtam. Megöleltem a lányom, felöltöztünk és kisétáltunk a teremből.
Most kérdezem én, egy édesanya, felfogjátok ti szervezők, a LISZT INTÉZMÉNY SEPSISZENTGYÖRGYI KULTURÁLIS KÖZPONT DOLGOZÓI, mekkora csalódást okoztatok ti ezzel ezeknek a gyerekeknek, akiket iskolaidőben odahívtatok????
Elér a tudatotokig az, hogy szülőknek, gyerekeknek raboltátok az idejét? Hogy csalódást okoztatok, önbizalmát tiportátok a földbe azoknak a gyerekeknek, akiket fölöslegesen odahívtatok, Mikulás utáni napon?
Értitek ti egyáltalán mit tettetek?
Elmondom nektek kedves oda nem illő személyek, mit kellett volna tenni.
Csak azokat a gyerekeket kellett volna elhívni külön, akiket DÍJAZTOK!! Mert egy szülőnek, sem gyereknek sem hiányzik, hogy egy szerdai napon, a Mikulás érkezése utáni napon, elkérezzen a munkahelyéről, iskolából, azért hogy végignézzen egy zenés műsort, és díjátadon vegyen részt, ha ő nem részesül díjban!!!!!
Elképesztő, hogy ennyire meggondolotlan, felelőtlen, komolytalan és még sorolhatnám személy dolgozik egy ilyen komolynak vélhető intézményben.
És Varga Fruzsina alpolgármester asszony, a helyében az ilyen intézményékre, ahol ilyen emberkék dolgoznak, és ilyen szervezetlen eseményeket hoznak létre, én nem lennék büszke!!