Sárkány újfajta küldetésben

A sárkány a székely mese- és mondavilágnak is gyakran felbukkanó szereplője, hiszen ki ne halott volna például a hétfejű változatáról! Most egy ilyen témájú könyvet mutatnak be Erdély öt városában, gyerekfoglalkozásokkal egybekötve.

A sárkányharc, mint motívum az egész Eurázsiában ismert, az ókori Keleten asszír, babiloni, hindu, iráni mítoszokban egyaránt feltűnik, később az egyik legismertebb kora keresztény szent, György legendáriumába is bekerült. A székely mese- és mondavilágtól sem idegen: gondoljunk csak a csernátoni Ikavárt farkával körülölelő óriás sárkánykígyóra, amellyel végül egy vitéz végzett, vagy a Cenk-hegy egyik barlangjában lakó sárkányra, amitől első bírója mentette meg Brassót. A búni Bethlenek eredetmondájában a család egyik őse almával csalogatja elő rejtekhelyéről, alsórákosi várkastélyuk mondájában oltatlan mésszel pusztítják el a sárkányt.

Az alsórákosi várkastély legendája

A Bethlen grófok őse kocsis volt. A vár a Teleki grófoké volt. A vár vizében élt egy sárkánykígyó, mely minden nap megevett egy juhot. Az udvari kocsis fogadkozott urának, hogy ő megöli a sárkánykígyót. Teleki azt felelte, hogy: ’Ha elpusztítod, fele grófságom a tied!’ A kocsis megnyúzott egy júhot, bőrét kitöltötte oltatlan mésszel, s vis – szavarrta juhformára. A sárkánykígyó elnyelte, de a felforrott mész széjjelpattantotta. A kocsis grófságot s kígyós címert kapott.

Imreh Barna gyűjtése (in. Magyar Zoltán: Szent György a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence Szent György-hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege, Budapest, Kairosz Kiadó)

Mindezt felvezetőnek szántuk a Sárkánytűzküldetés című, gyönyörűen illusztrált mesekönyv erdélyi bemutatójához. A Digitális Legendárium műhelyéből szeptemberben kikerült kiadvány szerzője a Zsoldos-díjas (2024), fantasy regényeiről híres Gaura Ágnes, az 50 egész oldalas, Képes Krónika, illetve Makovecz Imre ihlette színes illusztráció és számos vonalrajz pedig Nagy Gyöngyvér grafikus munkáját dicséri.

A klasszikus mesékből átemelt varázslények, mint királyfiak, királylányok, tündérek, boszorkányok, táltosok és természetesen rengeteg sárkány várja az olvasókat. A 170 oldalas mesekönyvben ugyanakkor egy rejtett kódexet is találhatunk a sárkányok sokféle személyiségjegyei megismeréséhez, közelebb hozva ezzel őket az olvasóhoz.

Nyerni is lehet játékosan!

Az erdélyi bemutatókat mindenütt játékos gyerekfoglalkozás kísérik, ahol a szerző maga vonja be a 6–10 éves gyerekeket a könyv varázslatos világába, kimondatja velük azokat a kulcsfontosságú dolgokat, amelyek tanító jelleggel bírnak rájuk nézve. Az interakció során a kicsik megismerkedhetnek a könyv karaktereivel és hangulatával, miközben ajándékokat is kaphatnak, ha jól válaszolnak az írónő kérdéseire. Az eseményeken természetesen a gyermek lelkű felnőtteket is szívesen látják!

A háromszéki bemutatók helyszínei és időpontjai:

• Kézdivásárhelyen december 14-én 12 órától az Incze László Céhtörténeti Múzeumban
• Sepsiszentgyörgyön december 15-én 11 órától a Kokojza kávézóban

A részletek felől a Digitális Legendárium kommunikációs menedzserét, a jelenleg Budapesten élő Sikó-Barabási Gyopárt kérdeztük, és azért őt, mert tíz évvel ezelőtt innen, Székelyföldről, egészen pontosan Kézdivásárhelyről vette nyakába a világot, tehát közelebbinek érezzük magunkhoz. Mivel a Legendárium vezetőjéhez szoros kapcsolat fűzi, és a szerzővel is baráti kapcsolatot ápol, számára nem okozott nehézséget kérdéseinkre válaszolni.

A bemutatók célját abban látja, hogy a gyerekek felvegyék a Sárkánytűzküldetés hangulatát, „és játékosan rávezessük őket azokra a fontos kérdésekre, amelyekkel a könyv is foglalkozik: környezetvédelem, boldogság, barátság, szülő-gyerek kapcsolat, nemi egyenjogúság. És hogy nem feltétlen muszáj erőszakot alkalmaznunk azért, hogy elérjük a céljainkat; elég hozzá a barátság, a kedvesség, a céltudatosság, a furfang, illetve nem mindenki gonosz, akiről elsőre azt gondoljuk. Például a sárkányok és boszorkányok között is akadhatnak igencsak barátságosak.”

A legkisebb királyfi példája

Szerinte azért lehet érdekes a székely gyerekek számára, mert fontos a legkisebbeket is felkészíteni a világ nemcsak baljós és veszélyes oldalára, hanem arra is, hogy észrevegyék a jót, az ígéreteset. Az erdélyi magyarságot sok támadás érte és éri, ezért nemzedékeken keresztül belénk ivódott a bizalmatlanság, nagyon nehéz tehát a bizalom kiépítése és a boldogság megtalálása, továbbadása, de fontos részei az eredményes jövő építésének – mondja Gyopár.

És mindezt személyes példájával tudja alátámasztani. „Magam is úgy hagytam el a szülőföldemet, mint a mesebeli legkisebb királyfi, szerencsét próbálni egy másik országban. Úgy éreztem, kevés a lehetőségem a kibontakozásra, meg akarom ismerni a világot, haza akarom vinni a szépet és a jót, ha már eléggé erősre edzett az új környezet. Talán most, hogy én is anyuka lettem, jött el az idő, hogy lássam, mire lehet otthon szükség: tanítómesékre, a szépre és egy ablakra, amin keresztül megláthatjuk az ismeretlent.”

Az a tapasztalata, hogy Székelyföldre csak szivárog, nehezebben jut el a világ azon fontos kérdéseinek boncolgatása, amelyekkel boldogulni lehet „odakint” vagy akár itthon, pedig fontos lenne, hogy az itt élők erőt, kedvet és szeretetet kapjanak a folytatáshoz. Nos, a Sárkánytűzküldetés bemutatói jó alkalmat kínálnak ezek „befogadására”.

Fotó: Digitális Legendárium