Sikeres madarak és fák napja

Szombaton immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a madarak és fák napjához kötődő programsorozatot. Idén kis híján elmaradt az esemény, a szervezők végül mégis úgy döntöttek, hogy a természetvédelemben világszerte megkongatott vészharangok tükrében fontos a kicsiket minél közelebb hozni a természethez, még akkor is, ha idén nem tudnak szervesen kapcsolódni az év madarához.

Az esős időjárás miatt a múzeum épületében zajlott a programsorozat, ám az előző évek természet-közeli hangulatán, amikor a múzeumkertben szórakozhattak önfeledten kicsik, nagyok, ez mit sem rontott. A gyerekek hamar feltalálták magukat, és Péter Orsolya (a Cimborák Bábszínház vezetője) segítségével egy kis természetet varázsoltak a falak közé: árnyjátékkal röptettek madarakat méretes vászon mögött.
Toró Ákos, a Váradi József Általános Iskola diákja leopárdgekkóját mutatta be nagyokat is lenyűgöző profizmussal, de méhészetről is vetítettek kisfilmet, és az érdekes kirakós játékok, madaras-növényes árnyfigurák készítése sem maradt el. A szervezők, Vin­czeffy Orsolya és Bartha Zonga múzeumpedagógusok lapunk érdeklődésére elmondták, habár ebben az esztendőben nem tudtak szervesen kapcsolódni az év madarához, a gólyatöcshöz (mivel nem látható a környékünkön), mégis úgy gondolták, a kicsiknek érdemes egyéb állatokat bemutatni.

– Állítólag 12 éve van az emberiségnek, hogy jobb útra térjen, másképpen ökológiai katasztrófák sorozata következik – részletezte Bartha Zonga. Olyan emlősök halnak ki napjainkban, amelyekkel mi felnőttünk, egyértelmű volt számunkra, hogy élnek a világunkban, mint például a szumátrai orrszarvú, amelynek az utolsó példánya állítólag a napokban pusztult el. Nyilván nálunk is számos olyan terület van, ahol például az erdőkivágások miatt veszélyeztetettek az állatok, növények: ezekre oda kell figyelni! Ma többek között a méhekről is szó esett. A legtöbb kicsinek a méhekről csupán a szúrásuk jut eszébe, nem az elképesztő fontosságuk – ezen iparkodtunk változtatni a Kinda István és Simon József készítette kisfilm segítségével.

A 13 éves Toró Ákos fiatal kora ellenére sok tapasztalatot szerzett, fogságban már többször is szaporított leopárdgekkót, bemutatóján is magabiztosan válaszolt a kérdésekre.

– Ha otthon tartunk egy kis hobbiállatot, akkor mi magunk is közelebb kerülünk az élőlényekhez, az élő világhoz. Célunk, hogy erről folyamatosan beszéljünk. Terveinkben van, hogy ezt a programot kiszélesítsük, többet beszéljünk a természetvédelemről. Most, hogy a múzeum felújítási munkák elé néz, Egy múzeum az iskolában, óvodában-programsorozattal keresnénk fel a tanintézményeket – avattak be a szervezők.