Subrikázott, úri hímzéses

Kétéves kimaradás után szombaton a városünnepre újra kiállítással jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánián működő Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör.

Hosszú történetre tekinthet vissza az asszonyok varró- és hímzőköre, mely márciusban 15. évét töltötte be. A kezdeti hét taghoz az idők folyamán még sokan csatlakoztak, jelenleg 22-en „meditálnak”, öltik a vászonra örömüket-bánatukat.

Amint azt Vinkler Arankától, a szakkör vezetőjétől megtudtuk, a tagok évről évre fejlődnek, keresik a képzési lehetőségeket, kiállításokra járnak, tanfolyamokon vesznek részt, tapasztalatot cserélnek és meghallgatják a kritikákat is. Kiállításuk volt Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Gyergyószárhegyen, Ditrón, Csomafalván, Gyergyóremetén, 2011-től évi rendszerességgel részt vesznek a békéscsabai hímzőtáborban, helyben is tanultak a Kárpát-medence 17 tájegységének hímzésmintáiról Illés Károlyné budapesti oktatótól, de maguk is szerveztek ilyet, idén például júniusban is sor kerül a gyöngyfűzés gyakorlására budapesti és szentgyörgyi oktató közreműködésével. 2020-ban a szakkör munkáit és vezetőjét is díjazták a békéscsabai országos textiles konferencián. Valamit tehát jól csinálnak az asszonyok, minőségi munka lesz az eredménye annak, hogy a Székely Nemzeti Múzeum által őrzött régi hímzéseket, varrottasokat átdolgozzák, átültetik a modern lakásbelsőkbe, de közben éltetik a népművészetet, mert Vinkler Arankát idézve: „nemzeti, becsületbeli kérdés magyar értékeinket megtartani”.

„A kézműves munka jó lehetőség a szeretet gyakorlására is” – fogalmazott Márkus András plébános, aki ezt édesanyjától tanulta: ő öregkorában is ajándékba adta a piacozó asszonyoknak a saját maga által kötött gyapjú zoknikat. Az atya azt kívánta, adják tovább e munka szeretetét a következő nemzedékeknek.
Hogy mennyire fontos elődeink mintakincsének éltetése, a közösségi tevékenység, jól szemlélteti, hogy a magyar kormány évről évre pályázati programokat hirdet meg ezek támogatására. Egyik ilyen programról Magyarósi Imola városi tanácsos és Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője beszélt a megnyitón. A Nemzeti Művelődési Intézet által támogatott: A Szakkör – a Tudásunkkal kézenfogva a közösségekért a népi mesterségek felelevenítését tűzte ki célul, így Kézdivásárhelyen a mézeskalácsosok, Szentgyörgyön pedig a hímzők ültek össze ennek szellemében. Az Amőba Alapítvány által életre hívott a szakkörökben idén hat foglalkozást éltettek ennek keretében, ősztől már 14-et fognak, és különösen erénye e programnak, hogy a fiatalok is bekapcsolódtak, ellesik a szakmai titkokat, továbbviszik a tudományt a NMI által megteremtett igényes keretrendszerben. „Örömteli tapasztalat, hogy a hagyomány ilyen vonzó tud lenni” – fogalmazott Bereczki Kinga.

Az ünnepélyes megnyitót követően, melyen Mátyás Ferenc zenélt és Jakab Annamária mondott verset, az egybegyűltek átvonultak a szomszéd terembe, hogy örömük teljék a míves munkákban.

A kiállítás május 7-ig látogatható naponta 9–18 óra között.