Szalmakalap és fesztivál-póló volt az idei dress code

Szerelem, buli, barátságok, ázott sátrak, színes gumicsizmák, szórakozó fiatalok, koncertek, csűr, néptánc, mohito, nedves zsepi, hűtőtáska, nagy tömeg, na meg egy biztos pont. Egy tábor, harminc év. Mindenki nézelődik, keresi számára a legjobb sátorhelyet. A fesztiválozók karján már ott ékeskednek a színes karszalagok, de nem maradhat el a habosan csapolt sör sem. A csomagok a sátor közepére dobálva, miközben a lányok mosolyognak, a fiúk flörtölnek. A régi barátok újra találkoznak, a szervezők fotóznak. Igen, ez mind Tusványos.

Július 23-án nyitotta meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a fesztiválozók előtt: a 30. Tusványos még nagyobbnak tűnt, s annyira változatos programmal, hogy alig bírtuk kapkodni a fejünket. A kezdeti családias hangulat már jó pár éve a múlté, de egy ekkora kaliberű fesztiválnak talán ez az egyik ára. Aki kilátogatott a fesztiválra nagy dugókra és sok-sok emberre számíthatott – már a keddi „nulladik” napon több ezer résztvevő érkezett a táborba, ami nem is meglepő, hiszen a fesztivál az apró részletekig kigondolt, változatos élőzenei kínálattal, környezettudatosságra neveléssel, 270 szervezővel, 400 meghívottal, 28 előadási helyszínnel és 24 koncerttel várta az oda látogatókat.

A nulladik napot elmosta az eső

Az igaz, hogy a nulladik napon még bokáig érő sárral riasztgatott a fesztivál, azt követően pedig, amennyire csak sikerült, magába szívta a dagonyát. Persze ebben akadt segítsége is: a furfangos szervezők fűrészporral, szalmával vagy egyéb eszközökkel egyengették a földet. Az érdeklődőket azonban semmi nem állította meg, gumicsizmát ragadva reggeltől, másnap reggelig betöltötték a keskeny utcákat, a különböző sátrakat, és a koncerttereket. A hangulatot pedig mi is fokozhatta volna jobban, mint az árusok ínycsiklandó finomságai. A lazább programú nulladik nap után szerdán már számos előadás és egyéb kikapcsolódási lehetőség is várta a tusványosozókat.

A fesztivál hivatalos megnyitóját a Lőrincz Csaba sátorban tartották szerdán 10 órától. Németh Zsolt, az esemény alapítója ezekkel a szavakkal indította a 30 éves fesztivált: „Tusványos azért egyedülálló, mert nem pénzért csináljuk, márpedig az elmúlt évtizedekben minden hasonló műfajú fesztivál nyereségorientált lett”. Majd hozzáfűzte: „Magunknak, és magunk csináljuk.”

Nemcsak a Bagossy Brothers Campany, az Intim Torna Illegál és a hajnalig tartó bulik csalogatták a fesztiválozókat: a közéleti és politikai témák sátrait is nagy érdeklődés kísérte. Gyakran már csak állóhellyel tudtak szolgálni a hallgatók számára, de ez sem riasztott vissza senkit, mert a témák többsége aktuális, érdekes volt, és számos lényeges információt tartalmazott. Így, ha valakit igen érdekelt a műsor, lábon állva hallgatta végig az egy-másfél órás előadást, kürtöskaláccsal és hidegvízzel a kezében.

Volt ott minden

Ha azt mondjuk, hogy a fesztiválon volt minden, akkor kicsit sem túlozunk, hiszen irodalmi és egyetemi kávéházak alakultak ki, megteremtve a nagyvárosi életérzést a zöld erdő alatti völgyben. De ez még semmi, Péter Levente és Bálint Elemér „Szelfizz medvével” című előadása nagy érdeklődésnek örvendhetett, hiszen napjainkban új kihívásnak számít a medvével való fényképezkedés, habár a tábor területén a szervezők szigorúan tiltották a medvével való barátkozást. Az egyetemisták örömére a Rézbong Kiadó könyvekkel érkezett a fesztiválra, amelyeket lelkesen olvasták a fiatalok. Mindaz, ami az egyetemen olyan nehezen működik, a táborban pihenést, nyugalmat, lelkes kíváncsiságot ébresztett a fesztiválozókban. Emellett a szervezők az idén nemcsak a közéleti és politikai témákra, hanem a sportra is külön hangsúlyt fektettek. Ilyen volt például A sí szakágak határon innen és túl címet viselő kerekasztal-beszélgetés is. Játékok és vicces Instagram-képlehetőségek is rendelkezésére álltak az érdeklődőknek: pár pillanatig különböző fesztivál-jellemeket ölthettek magukra a fiatalok. Így a koncertek mellett a felhőtlen nevetéstől is hangos volt a völgy. És hogy ne feledjük kik is vagyunk, hol élünk, a tábor székelyföldi jellegét a fahasználat, a medveformák és a furfangosan megfogalmazott információs táblák bizonyították.

Esküvő a fesztiválon

És hogy mennyire is vagány dolog ez a Tusványos, azt az idei fesztivál egyik legmenőbb mozzanata mutatja meg. Hol volt, hol nem volt, öt évvel ezelőtt volt, hogy egy fiú és egy lány éppen ebben a kis völgyi fesztiválon találkoztak. A sors, az a furfangos, pedig úgy hozta, hogy a találkozásból táboron túli élmény lett, és kettőjük kapcsolatából bizony esküvő, az idei, jubileumi Tusványos napsütéses csütörtöki napján, a jól ismert Csűr teraszán. Innen indultak és ide tértek vissza, összekötni azt, ami összetartozik. Igazi Tusványosi pillanatnak mondható ez, hiszen nem minden évben találkozunk ehhez hasonlóval, de magyarázatot ad arra, hogy miért is szeretjük ennyire ezt a biztos pontot szolgáló tusványosi életérzést.

Mit jelent számodra ez a fesztivál?

A sátorépítés és sörivás közben fiatalokat kérdeztünk arról, hogy mit is jelent számukra ez a fesztivál. Érdekes és szívmelengető válaszokat kaptunk.

„Ez az a fesztivál, amit nem lehet összekeverni egy másikkal, ez az a fesztivál, amelyiknek ahogy kiejtjük a nevét, mindenkiben felelevenedik a tusványosi feeling. Igazából Tusványos egy kihagyhatatlan fesztivál a nyárból, így számomra nem kérdés, hogy minden évben itt a helyem. Sok fesztiválon megfordultam, viszont van valami itt, ami csak itt van, valami nagyon jó dolog, egy érzés, amit nem lehet megnevezni másképp csak úgy Tusványos” – meséli sörrel a kezében egyik fesztiválozó.

„Az önfeledt szórakozást, az élményszerzés és a barátság völgyét övezi számomra a fesztivál.”

„Egy hétig tartó buli!”

„Örök élet, ingyen sör!”

Az utolsó két nap nagyot durrant: konfetti-esőt szórtak a fesztiválozókra, amely örök élmény marad főleg az első sorban bulizók számára.

Tamás Réka