Nem volt diadalmenet a Székely Nemzeti Múzeum megalapítása, de ma boldog lenne Csereyné Zathureczky Emília
A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyíl...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Rákóczit a következő évben, a székelység egyetértésével (is) fejedelemmé választották. A háromkötetes históriában Balogh Judit szerint főként a székely lófők és puskás lovasok játszottak némi szerepet a kuruc szabadságharcban, valamint azok a jobbágyok, akiket fejedelmi pátens felszabadított a hadi szolgálat fejében. A magyar nemzeti tudat és érzés kialakulásában e szabadságharcot külön súly illeti meg a Székelyföldön is, miként a kollektív székely szabadság visszaszerzésének reményével is kecsegtetett, és emiatt nagy mozgósító erővel bírt.
Az 1711-es szatmári békével, a szabadságharc bukásával azonban megszűnt a székelyek általános hadkötelezettsége, s ezáltal a kollektív kiváltságok is elveszítették minden jogi alapjukat; ez lett az igazán korszakos változás e katonanép történetében. Ezt siratta el többek között a fejedelemmel Törökországba kibujdosó székely kuruc, Mikes Kelemen, s vetette meg az újkori magyar irodalom alapjait merő nosztalgiából, honvágyból és hazaszeretetből, francia irodalmi mintákat is követve a Márvány-tenger partján. Így minősült át szabadságharc emléke irodalmi nyereséggé, az új nemzeti irodalom épületének egyik alapkövévé annak az embernek az alkotásában, aki úgy szerette Rodostót, hogy el nem feledhette Zágont, és vele az egész magyar hazát, úgy ahogy azt II. Rákóczi Ferenc és hívei meg szerették volna teremteni már akkor, s ahogy az vezéreszmeként támadt fel a következő évszázadban.