Személyes élménnyé tenni a könyvet

„Jó év lett 2022. A lett pedig örömhír” – fogalmazott évértékelőjében Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A háromszéki kultúra egyik fontos bástyájaként számontartott intézmény vezetője szerint mindig év végén derül ki ugyanis, hogy az, amiért az év során dolgoztak, beigazolódik-e.

„A könyvtárhasználat és -látogatottság terén úgy tűnik, hogy amit érzékeltünk év közben, az valós. A statisztikák is azt igazolják, hogy a könyvtárhasználatot illetően vissza tudtunk térni a járvány előtti időkhöz, és ezért hálásak vagyunk a közönségünknek, mert nélkülük ez nem történik meg” – húzta alá Szonda. – „Számomra az is lényeges, hogy következetesek tudtunk maradni a profilunkhoz: azt kínáljuk, amihez értünk. A visszatéréshez, a növekvő adatokhoz nem kellett új, tőlünk idegen dolgokat elvállalnunk, csupán jó olvasmányt kellett kínálnunk, érdemi dokumentálódási lehetőséget kellett teremtenünk, és rendezvényeinkkel a könyvet, az írott kultúrát emberközelbe hoznunk. Ezeken a területeken viszont gazdagabb anyagot tudtunk kínálni, mint előző évben.”

Szonda Szabolcs: „azt kínáljuk, amihez értünk.” (Fotó: Kocsis B. János)

Ami pedig a könyvállomány gyarapítását illeti, az intézmény nem volt egyszerű helyzetben, hiszen a külső, gazdasági helyzet korántsem kedvezett ennek a célkitűzésüknek, de a szakma nyelvén szólva, mégis sikerült „az állomány dinamikáját biztosítani a beszerzések névén.”

Készül a könyv-kívánságlista

„Közel négyezer kötettel bővültünk, ennek egy részét adományba kaptuk, de a nagyobb része beszerzés volt. Ami egy izgalmas munkafolyamat a kollégáknak, hiszen annak tudatában kellett válogatni, hogy a nyomtatott könyvek ára növekszik, a kiadói kínálat bőséges, tehát van miből választani, lefedni a teljes mezőnyt, a gyerekkönyvektől a tudományt népszerűsítő szakkönyvekig” – részletezte az igazgató, aki arra kéri az olvasóközönséget, ha vannak javaslataik, hogy milyen könyveket szerezzenek be, jelezzék az intézmény felé.

„Mindig szívesen vesszük a javaslatokat, amelyek kiegészíthetik a saját kívánságlistánkat, ezeken gyűlnek ugyanis a kiszemelt, megvásárolandó könyvek. Az ajánlott címeket beszerezzük, amennyiben valamelyik nagyobb könyvesboltban vagy online működő áruházban fellelhetők, ugyanis nem fizethetünk készpénzzel, és a vásárlásainkat az internetes közbeszerzési rendszerben kell lebonyolítanunk” – pontosította.

A könyvtárosok legizgalmasabb munkája kiválogatni a beszerzendő könyveket  (Fotó: Vargyasi Levente)

Nyüzsgés a könyvtáron belül és túl

A tavaly nem csak a könyvtár folyosóin és részlegein volt nyüzsgés: az intézmény mind a város, mind pedig a szélesebb régió kultúraszervezéséből kivette a részét.

„Mindig azt reméljük, hogy amit csinálunk, az mind visszahat jótékonyan a könyvtárhasználatra. Jelenleg 8200 körüli beiratkozott olvasónál tartunk, az éves kölcsönzési tranzakciók száma pedig, az olvasóteremhasználatot is beleértve, elérte a járvány előtti 73 ezres küszöböt. Csak a tavaly 1151 új olvasót regisztráltunk, ami duplája annak, amennyi 2021-ben volt. Ezek a számok jelzik, hogy nem hiábavaló a reményünk, a munkánk, a rendezvényeink is tulajdonképpen olvasásra ösztönöznek” – értékelte Szonda Szabolcs.

Az olvasótoborzás egyáltalán nem egyszerű, az állandó vagy bevált tevékenységek mellett mindig kell valami izgalmasat, vonzót kínálni, rá kell érezni az igényekre, egy picit igazodni is kell azokhoz.

„Nem zárkóztunk be a négy fal közé, igyekszünk jelen lenni a város és a régió kulturális életében, legyen az a Szent György Napok vagy a pulzArt fesztivál, de az új helyszínektől sem zárkóztunk el, hiszen ott voltunk az új fesztiválon, a Tabakón, vagy a Háromszék Néptáncegyüttes által szervezett népzene- és néptánctalálkozón is” – emelte ki a könyvtár jelenlétének fontosságát az igazgató.

Nagy mérföldkő volt a könyvtár életében a saját kezdeményezésű, Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatával, Kovászna Megye Tanácsával és a Kónya Ádám Művelődési Házzal közösen szervezett könyvvásár, a SepsiBook is, amely hiánypótló rendezvény Kovászna megyében.

„Az adatok tükrében, szerénytelenség nélkül mondható, hogy nagyon jó lett. A közönség jól fogadta, emiatt sokat izgultunk, de nagy tapasztalat és lecke volt, amit a továbbiakban tudunk hasznosítani. Valójában ez a könyvvásár összesítette az eddigi munkáinkat, hiszen azok mind könyves rendezvények voltak, az írott kultúrához kapcsolódtak, és ezt kellett valamilyen más formában becsatornázni ebbe a rendezvénybe. Hangsúlyozom, ez egy igazi és fáradságos csapatmunka volt” – mondta Szonda.

Az olvasóvá nevelés az elsődleges szempont

Ezenkívül körülbelül 30, saját szervezésű irodalmi-kulturális rendezvény, zöme író-olvasó találkozó, könyvbemutató, irodalmi vagy a kultúra más területével érintkező témájú előadás, zenés-irodalmi produkció szerepel a tavalyi tevékenységi listán, és az intézmény becslése szerint 10–12 000-es létszámú közönséghez jutottak el. Mindez úgy, hogy nőtt azon programjaik száma is, amelyeket a gyerekeknek, diákoknak szerveztek. A Mozgókönyvtárral óvodákat, iskolákat látogattak meg, a Mesekerék Vándorkönyvtárral pedig az olvasásösztönző programokat juttatták el községi könyvtárakba. Számos meseolvasó-játékot vittek végig a tavaly is, kezdve a népmese napjához kötődőkkel a gimnazistáknak szervezett Könyvkalandig, az Aranyfonálig, amely családoknak szóló, a közös olvasásra, könyvtárlátogatásra ösztönző játék. Meg kell említeni a Csodalámpa olvasóklubot és a Kertkönyvtár nyári, szünidős tevékenységeit, az újszülötteket és családjaikat köszöntő Könyvkelengyét, illetve az újonnan bevezetett, Hol folt, hol nem volt elnevezésű foglalkozást, amely az olvasást kézműves, varrogató tevékenységgel kapcsolja össze.

A tavaly 1151 új olvasó iratkozott be, ami duplája annak, amennyi 2021-ben volt (Fotó: Vargyasi Levente)

A fentiek tükrében a 2023-as év tartalommal való feltöltése sem okozhat nehézséget, hiszen mindazt, ami bevált és jól működött, idén is folytatni kívánják, a könyvtári szolgáltatások tartalombővítésétől a rendezvényekig, szögezte le az igazgató.

A SepsiBook szervezésének már nekifogtak, idén május 25. és 28. között lesz megtartva, és a Petőfi-emlékév eseményeinek sorát is gyarapítani kívánják, szándékuk, hogy – a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel partnerségben – a költő életművét új megközelítésben bemutató utazótárlatot, a Petőfi-buszt is elhozzák Háromszékre.

Táborozást lehet nyerni a vetélkedővel

„Tavaly pihentettük a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen szervezett nyári olvasó- és kézművestáborunkat és az azt megelőző diákvetélkedőt, idén viszont ezzel is a Petőfi-emlékévhez kapcsolódunk. A vetélkedő témája Petőfi, az ismeretlen ismerős lesz, és a nagy költőnk alakját és életművét hozza diákközelbe” – osztotta meg lapunkkal.

Végezetül egy dicséretet is megfogalmazott munkatársai irányába: „Aminek örvendek, az a lelkesedésük, találékonyságuk, és ez lehet a járvány, a két év elszigeteltség hozadéka is, amikor az adott helyzetben fel kellett találnunk önmagunkat. Ez a lendület átszármazott a tavalyi év munkájába is, minden elismerésem ezért a kollégáimnak. Új programokkal, ötletekkel jelentkeznek, és végig is viszik, ehhez viszont szükséges, hogy azt érezzék, meg tud valósulni az, amit elképzelnek” – zárta a beszélgetést az igazgató.

Ezek a könyvek voltak a legnépszerűbbek tavaly

Az ifjúsági és gyerekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtárból tavaly legtöbbet kölcsönzött könyvek listáját. A 0–7 éves korosztály kedvencei a leporellók, képeskönyvek, foglalkoztatók, és akárcsak az előző években is, a Bogyó és Babóca-sorozat, Marék Veronika könyvei vezetik a kölcsönzési listát. A 7-11 évesek a kalandos, képregényes könyveket keresik, mint Berg Judit Rumini-sorozata, az Egy ropi naplója-, valamint az Egy zizi naplója-sorozatok, de a Harry Potter-könyvek is még mindig nagyon népszerűek. A 12–18 évesek kedvencei között sok kortárs, magyar írók műve szerepel, pl. Leiner Laura, Wéber Anikó, de Rick Riordan könyvei is kelendőek. A fiatal felnőtteknek szánt (kb. 30 éves korig), vagyis Young Adult-könyvek toplistáját a romantikus és fantasy regények vezetik, Colleen Hoover, Sarah Dessen, Leigh Bardugo könyvei, Rupi Kaur versei, de Almási Kitti, Orvos-Tóth Noémi, Feldmár András és Csernus Imre könyveit is sokan lapozzák. A 30-60 éves korosztály kölcsönzési listáján gyakoriak Margaret Atwood, Tompa Andrea könyvei, illetve Visky András Kitelepítése, ezen kívül romantikus történelmi regények (pl. Fábián Janka, Karády Anna művei), a szórakoztató irodalom (pl. Guillaume Musso munkái) és Máté Gábor pszichológiai munkái keresettek. Az idősebb korosztály az életrajzokat (pl. az angol királyi családról szólók), a skandináv krimiket és a történelmi romantikus regényeket szereti (pl. Philippa Gregory Tudor-sorozata).

 Nyitófotó: Vargyasi Levente