Szent László öröksége

A székelyek hű katonái voltak a határvédő lovagkirálynak, Székelyföldön a mai napig hisznek legendás élete útmutatásaiban, melyek napjainkban is segítenek abban, hogy itt, a Kárpát-kanyarban őrizzük a magyar nyelv és egyben az európai kultúrkör határait, hangsúlyozta Tamás Sándor megyetanácselnök csütörtök délután azon a sepsiszentgyörgyi konferencián, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal közösen szerveztek a Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című program részeként.

A konferencia első állomását a 13. századi kilyéni unitárius templom képezte, ahol alig két éve fejeződött be a középkori freskók restaurálása. A résztvevőket Kovács István unitárius lelkész és Kerekes Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte, a Szent László-legenda freskóciklusáról a téma szakavatott kutatója, Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást.

Háromszéken Kilyén mellett Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kökös, Nagyajta, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő és Szacsva őrzi kisebb-nagyobb méretben a nagy király emlékét falfestmény, emlékkép formájában – erről már Tamás Sándor beszélt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, ahol a konferencia folytatódott. Mint említette, alig pár hónapja avatták fel a felújított kökösi unitárius templomot, ahol szintén Szent László-legenda töredék került elő, és most fedeztek fel a lovagkirályt ábrázoló falképet a restaurálás alatt levő nagyajtai vártemplomban is.

Kerekes Miklós a közös összefogás erejét, az együttműködés fontosságát emelte ki köszöntőjében, mint fogalmazott „a nemzeti összetartozás évében az ágyú mi vagyunk” – utalva arra, hogy a konferencia helyszínén hangzottak el Gábor Áron legendás szavai, hogy „Lészen ágyú!”

Kiss András, a Nemzetközi Kapcsolatok és Határmenti Együttműködési Bizottság elnöke az Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában projekt keretében megvalósult, jelenleg Sepsiszentgyörgyön is látható kiállításról beszélt. Eddig 59 tabló készült el olyan településekről, amelyek története összefonódik a lovagkirállyal. Mint elmondta, folytatják, bővítik a kiállítást, többek között Nagyajta kerül az egyik új tablóra.

A konferencián Balla Ede író, szakrálisföldrajz-kutató, a Magura Könyvkiadó tulajdonosa a Szent László-freskók különleges képi jeleiről beszélt, Sashalmi-Fekete Tamás történész, az Arany Griff Rend elnöke, a Magyarságkutató Intézet kutató munkatársa a Szent László-legenda falképeinek kaukázusi kapcsolatait taglalta, Szatmári István magasépítő mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fellelhető Szent László-emlékekről értekezett. Dr. Jánó Mihály művészettörténész A Szent László-legenda falképei a székelyföldi templomokban címmel tartott előadást.

(KMT-sajtóközlemény)