Szenvedélye volt a barlang

A homoródalmási Nagybarlangot, vagy ahogy 1931-től már nevezik, az Orbán Balázs-barlangot 185 évvel ezelőtt, 1835 őszén térképezte fel először Fekete István földmérő, barlangkutató, aki 1814-től Csíkszék, majd 1830-tól Udvarhely földmérője volt.

A leírásokból fennmaradt, hogy Fekete 1835-ben, Szent Mihály havában a vargyasi Szőts Péter barlangi vezető segítségével tábort vert a barlang egyik járatában, felkutatta azt, és elkészítette a járatrendszer alaprajzát. A barlang hosszát 400 ölben (756 m) adta meg. A főjáratokat számokkal, a mellékjáratokat betűkkel jelölte, szénporból készített festékkel. Több jelzését, kézjegyeit ma is látni a barlang falain. A barlangról készült leírása és térképe 1836-ban jelent meg nyomtatásban, a térképet később Orbán Balázs is publikálta.

1853 májusában Jókai Mór is meglátogatta a Vargyas-szorosban fekvő Nagybarlangot, méghozzá Fekete István vezetésével. Jókai zseniális különcnek nevezte a mérnököt, aki, mint írta, „a legnagyobb tudományos képzettség mellett a legvégsőbb szegénységben élt”, mellesleg szinte élvezte a szegénységet, ahhoz hű akart maradni.

„Meghívást úri asztalhoz nem fogad el, nincs ékesen szólás, mely őt rábírhassa, hogy ételben, italban részt vegyen”– írta róla Jókai.

Feketének egyetlen szenvedélye van, és ez a barlang, „annak üregeit járja, fürkészi untalan, hetekig ellakik benne és annyira ismerős annak minden kövével, hogy fáklya nélkül is végig tudná azt járni” – tudhatjuk meg továbbá a barlang első feltérképezőjéről.

Jókai leírásából a barlangról egyéb érdekességek is kiderülnek. Például, hogy ostrom idején, amikor az ellenség elöl ide menekültek a közeli falvakból, a barlang harmadik terme volt a székely nők fekhelye, veszély idején ők ott aludtak gyermekeikkel együtt. A negyedik teremben álltak a kőhombárok, ahol a gabonát tartották, az ötödikben pedig a szónokszék, ahonnan a papok Isten igéit hirdették. „A hatodik teremben a falak gót boltozata ezüst porral s kristály csapokkal látszik takarva, a hetedikben pedig halom csontok vannak lerakva: óvilági, ismeretlen állatok agyaras állkapcái, roppant medvefők, s olyan csontok egy gömbölyű halomban, mint az embereké, csak sokkal kisebb arányúak” – festette le az író a látottakat.

Fekete István mérnök nevét ma egy kisebb terem őrzi a Nagybarlangban. 1931-ben négy vármegye természetbarátainak, valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület akkori elnökének, dr. gróf Logothetti Oresztnek a részvételével Orbán Balázs-emlékünnepélyt rendeztek a barlangnál, mely barlang azóta a székelység nagytekintélyű kutatójának, etnográfusának nevét (is) viseli.