Szétszabdaltságunkban is együvé tartozunk

Galbács Pál újabb ötletét felkarolva, alig másfél esztendő leforgása alatt immár harmadik, különleges tartalmú és egyedi üzenetű kötetét helyezte az olvasók asztalára a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE). A Kárpátországi téridő címet viselő, harmincegy Kárpát-medencei vagy innen elszármazott szerző tollából született írást csokorba gyűjtő kiadványt pénteken ismertették népes közönség előtt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A kötetet szerkesztő és bemutató Szekeres Attila rámutatott, a szerzőket arra kérték, hogy „magyarságunk egy-egy kiemelkedő képviselőjével, történelmünk, kultúránk valamely jelentős személyiségével” lépjenek gondolati és szellemi síkon kapcsolatba és közvetítsék mának szóló üzenetüket. Ennek eredményeként harmincan „szólalnak meg” nagyjaink közül: Szent István királyunk és felesége Gizella királyné, Heltai Gáspár reformátor, nyomdász, Bocskai István hadvezér, fejedelem, gróf Hadik András hadvezér, politikus, Görgei Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, Gábor Áron ágyúöntő, tüzértiszt, Bartók Béla zeneszerző, Móra Ferenc író, Domokos Pál Péter tanár, történész, néprajzkutató, Latinovits Zoltán színész és Rejtő Jenő író, Kányádi Sándor költő és mások.

Szekeres Attila véleménye szerint „a kötetbe szerkesztett, határokat és korokat átszelő írások ismételten bizonyságot tesznek arról, hogy mi, magyarok szétszabdaltságunkban is együvé tartozunk, közös a nyelvünk, kultúránk, történelmünk”. Állítása igazolásaként az általa „kissé pesszimista látásmódúnak” nevezett Bözödi György szociográfus, író, történészt hívta segítségül, aki így fogalmaz: „Talán őrszemek vagyunk most is, nem az elválasztó hegyek átjáróit őrizzük az ellenségtől, hanem az egyetemesebb, emberibb eszméket. Helyzetünk talán csak a Gulliveré az óriások országában: nem mi lettünk kisebbek, hanem a körülöttünk levő világ vesztette el emberi arányait.”

A folytatásban a könyv jelen lévő szerzői közül többen elmondták, miért éppen arra a személyiségre esett a választásuk. Sarány István vallomásából például kiderült, hogy a képzőművészek iránti érdeklődése nem új keletű, ráadásul a festő emlékét elevenen őrző Zsögödön, Nagy Imre szülőháza mellett lakik, így mondhatni magától értetődő, hogy őt választotta írása alanyául. Tóth László, kézdivásárhelyi újságíró Rejtő Jenőt idézte meg, mert már gyerekkorában nagy kedvence volt, és a vele egykor személyes kapcsolatban lévő Hegedűs Géza íróval folytatott beszélgetése alkalmából még többet megtudott róla.

Fotó: Toró Attila