Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szocialista eldorádó

Szocialista eldorádó Kultúra

Hátizsákkal Kubában: El dorado socialista címmel Kedves Zsuzsa és Kedves Ferenc, a csíkszéki Erdélyi Kárpát-egyesület alapító tagjai tartottak vetített képes előadást Baróton az e heti Tortoma Önképzőkör keretében. Házi­gazda Demeter Zoltán volt.

Az előadók úgy mutatkoztak be, mint akik szeretik a hátizsákos gyalogtúrákat, azonban leszögezték, nemcsak a természeti látnivalók iránt érdeklődnek. Kuba például elsősorban kulturális sokszínűségével, épített örökségével hódította meg őket.

Számos érdekességet meséltek el a szigetországról, melyet, mint ismeretes, több mint harminc éven át vezetett az egykori forradalmár, Fidel Castro. Egyéni utazásukat az ország délkeleti csücskében kezdték, úgy haladtak végső célpontjuk, az északnyugaton fekvő főváros, Havanna felé. Elmondásuk szerint a turizmus Kubában is felszálló ágazat, lehet luxusszállódákban is aludni, ám egyszerű emberek inkább magánszállásokat választanak. Ilyen szinte minden második háznál akad, sokan egészítik ki ugyanis kevés jövedelmüket azzal, hogy kiadják házuk egy-két szobáját a vendégeknek. Egy ilyen éjszakai szállás ára 15–25 dollár között van, alku után.

Kubában még él a nyolcvanas években nálunk is ismeretes jegyrendszer, élelmet például így lehet vásárolni, a mutatott képekből ítélve az ottani élelmiszerboltok polcai is a kommunista rendszerek jellegzetes vonásaival bírnak, vagyis konganak az ürességtől. Nincsenek zöldségpiacok az országban, út menti standokon lehet vásárolni zöldséget, gyümölcsöt. Reklámokat se látni, helyettük falra festett forradalmi plakátokkal van tűzdelve még mindig az ország. Nem nehéz rábukkanni egy-egy forradalmár vagy híres kubai ember szobrára sem, ilyen alkotásokkal lépten nyomon találkozni a kisvárosok terein, de minden jelentősebb hegytetőn is.

Kubában, Romániával ellentétben, valóban létezik a párhuzamos állam, például kétféle pénznem van forgalomban, a helyieknek a peso, valamint a külföldieknek a konvertibilis peso, utóbbinak értéke kb. egy amerikai dollár. A kétféle világot a turista is érzékeli. Egy az éle­tük a helyieknek, melyre a szegénység és az elmaradottság a jellemző, és mást akarnak mutatni a turistáknak, akiknek mindenből jobb, különb jár.

Internetezni sem lehet könnyen az országban: magánembereknek kártyát kell ehhez vásárolniuk, azon van egy jelszó, mivel beléphetnek a rendszerbe. De nem olcsó a netezés: egy óra nagyjából egy konvertibilis pesóba kerül. Megszokott a sorbanállás is, a kubaiak külön rendszert csináltak ebből, egész sor szokást bevezetve. Az autóbuszoknál például külön sorba állnak az ülő-, illetve az állójegyekért.

Mindezektől eltekintve Kuba számos érdekességet, látnivalót tartogat az európai ember számára – mondták az előadók –, építészeti öröksége, változatos természeti tájai, melyeket rendszerint csak fizetett vezető igénybevételével lehet látogatni, megragadják a turistát.

–Legközelebbi úti célunk ismét Dél-Amerika lesz – árulták el végül a Kínát, Nepált, Tűzföldet is megjárt utazók.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás