Szülőföldünk a világ közepe

Halálának 250. évfordulóján kettős könyvbemutatóval hajtottak fejet a felsőcsernátoni születésű református lelkész, tudós, irodalom- és egyháztörténész, kartográfus, Bod Péter (1712 – 1769) emléke előtt az elmúlt hétvégén Sepsiszentgyörgyön, a nevét viselő megyei könyvtárban.

„A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – köszöntötte az intézmény vezetője, Szonda Szabolcs a Gábor Áron-termet megtöltő népes közönséget. A fenti idézet Bod Péter Szent Hilárius című munkájában található, és a könyvtárigazgató véleménye szerint szerzőjének az önazonosság-tudatát tükrözi, ugyanakkor két, egymást kiegészítő módon értelmezhető. A világ közepe a szülőföld – nem véletlen tehát, hogy az egyházi férfiú mindvégig büszke volt székely származására. Ugyanakkor az embernek önmagában kell legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti, mint ahogy Bod Péter ezt meg is tette.

Gudor Kund Botonddal, az elsőként bemutatott, Bod Péter, a történetíró címet viselő kötet szerzőjével, a megjelenését biztosító baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László beszélgetett. Ennek során kiderült, hogy az egykor Magyarigenben szolgáló lelkész, ma gyulafehérvári református esperes, kutató közel érzi magát nagy elődje életművéhez. Indoklása szerint azért, mert a Magyarigenben eltöltött 19 év alatt abban a házban lakott, amelyet Bod Péter épített, és amelyben élt, így körülvette a szellemisége. Az a szellemiség, Gudor megfogalmazása szerint, amit „nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, de mindenképpen olyan megtermékenyítő közeg a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet.” Megírásának célja pedig az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakemberek által a 18. századi Erdély legkiválóbb protestáns tudósának tekintett férfiú történetíró munkásságáról, amely később a magyar öntudat kialakulásában és ebből fakadó helytállásban is fontos szerepet játszott. Nyilván nem véletlenül, hiszen amint Gudor megjegyezte, arra kell építenünk, amit örököltünk, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől kaptunk, és amit kötelességünk összegyűjteni és megőrizni. És ilyen értelemben a románok is sokat köszönhetnek neki, hiszen megírta a történelmüket, annak világi, egyházi és néprajzi vonatkozásaival együtt.

A továbbiakban bemutatták a Háromszék Vármegye Kiadónál, Bod Péter, a kartográfus cím alatt frissen megjelent, korabeli dokumentumokkal és térképekkel gazdagon illusztrált kötetet is. Újdonságértékére Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hívta fel a közönség figyelmét, rámutatván, hogy Bod Péter jártas volt a történelmi segédtudományokban, így a térképészetben is. A szó szoros értelmében nem tekinthető ugyan kartográfusnak, hiszen másolta a térképeket, azonban nagy érdeme, hogy magyar felirattal látta el őket. Ugyanakkor ő volt az első magyar, aki egy nagyméretű térképen ábrázolta népünk vándorútját az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig.

A kötetben szereplő tanulmányok megírása Feiszt György szombathelyi levéltárosnak, Gudor Kund Botondnak és Gróf László, Oxfordban tanító egyetemi tanárnak köszönhető. Az utóbbi fedezte fel és azonosította be az említett térképeket.

A rendezvény záróakkordjaként a Codex régizene-együttes örvendeztette meg a nagyérdeműt, Bod Péter korát idéző dallamok mesteri megszólaltatásával.