Tamás Anna gondolati világa

Több szempontból is rendhagyó kiállítás nyílott pénteken este az sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK), hiszen az alkotásaival együtt külföldre szakadt erdélyi művész itthon évtizedek óta nem látott munkáit mutatta be. Tamás Anna (1945–2010) textilművész tárlatának a kurátora ráadásul az EMŰK-öt irányító dr. Bordás Beáta művészettörténész, aki ezúttal kettős minőségében volt jelen.

A szépszámú közönséget köszöntő Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere formabontóként határozta meg a kiállítótér falait kisméretűtől monumentálisig díszítő szőnyegek alkotóját. Egy olyan művészként, aki megteremti a kultúra fogalom és az emberek közötti kapcsolatot. A munkáiból ízelítőt nyújtó tárlatot pedig „friss, új, vonzó, valamilyen más világ felé érzékenyítő” alkalomként.

Az alkotót egykor személyesen ismerő és szabadon méltató Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti író a maga nemében ritka, illetve különleges, és ezért nagyon nehezen megismételhetőként értékelte a tárlatot.

A marosvásárhelyi születésű és az Amerikai Egyesült Államokban (AEÁ) elhunyt Tamás Annáról szólva megjegyezte, hogy a textilművészettel csupán tizenöt éven át, negyvenéves koráig foglalkozott. Első egyéni kiállítása éppen Sepsiszentgyörgyön volt 1969-ben. Ugyanakkor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjeként (1974–85) is maradandót alkotott.

Hatalmas, térplasztikának is nevezhető és beillő, a konceptuális művészet jegyében született szőnyegei megalkotásának időszaka (1970–1985) egybeesik a textilművészet Európában is „felfutó” periódusával. Ekkor nem csak a szemnek tetsző, hanem gondolatokat is megjelenítő alkotások születtek, és ezáltal díszítő, valamint iparművészeti ágból önálló művészeti kifejező formává nemesedett. Magyarországi bölcsője Szombathely, Erdélyben Kolozsvár, Marosvásárhely és Kovászna tekinthető annak.
A textilművészetet itthon meghonosítók és gazdagítók közé tartozott Tamás Anna, akinek fordulatokban bővelkedő élete és pályája kalandregénybe illő. Erdélyi mivoltát azonban sohasem feledte el és tagadta meg, amint erről a vele bő húsz esztendővel ezelőtt New Yorkban találkozó és néhány napot eltöltő méltatója is megbizonyosodhatott. Ekkor már reklámgrafikával és a mindenkor nagy kihívást jelentő, neki azonban hírnevet és elismerést hozó ruhatervezéssel foglalkozott, amibe már érett fejjel is volt bátorsága belevágni. Karrierjének egy baleset vetett véget.

Nagy Miklós Kundnak a pályaváltást firtató kérdésére válaszolván, annak okaként az anyagi források hiányát jelölte meg. Az USA-ban ugyanis csak a befutott és felkapott művészek tudnak maguknak alkotó tevékenységükkel megélhetést biztosítani.

Dr. Bordás Beáta intézményvezető rámutatott, hogy a jelenlegi évadnyitó kiállítás az első az általa megálmodott program eseményei közül. Megújult arculattal és logóval vágtak neki. Megtudhattuk továbbá, hogy a művésznő életműve mintegy tíz kisebb és harminc nagyméretű alkotásból áll. Itt és most 13-at állítottak ki, melyekből 11 Amerikából került haza a kiállításmegnyitón jelen lévő fia, Kelemen Mátyás jóvoltából, aki készségesen bocsátotta a rendelkezésükre ezeket.

A tárlat május 14-ig tekinthető meg.