Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.
Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.
Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.
A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés” művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.
Virt László (Honismeret, 1983/3.)
A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.
Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de Vargyason a régi székelykapuk, gyalogkapuk is végnapjaikat élik. Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.
Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „… célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon. Talán be kéne látnunk, hogy a »székely ember ért mindenhez is« mondás nagyon hízelgő ránk nézve, de talán nem teljesen igaz. Merjük kikérni hozzáértők véleményét, tanácsát, és azokat fogadjuk is meg, de már az is nagy előrelépés lenne, ha levetkőznénk a »régi egyenlő a szeméttel« gondolkodásmódot, vagy a régi értékeinkben nem csak a pillanatnyilag érte kapható pár lejt látnánk. Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”
A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.
A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját, saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770420087-es telefonszámon lehet.
Fotó: Böjte Ferenc