Úzvölgyi ereklye

Múlt héttől értékes ereklye kapott helyett Tamás Sándor megyetanácselnök irodájának könyvespolcán. A dr. Vajna Mihály által a sepsiszentgyörgyi határőr zászlóaljnak adományozott kürt „megőrzésre” került az elöljáróhoz.

A magyar hadvezetés 1942-ben a később koncepciós perben halálra ítélt és felakasztott vitéz Kozma István vezérőrnagyra bízta a Székely Határőrség felállítását, amely a Keleti-Kárpátok szorosait hivatott megvédeni az előretörő szovjet ármádiával szemben. A határőrség sorait 18–19 éves leventekatonákkal töltötték fel, melléjük első világháborús veteránokat beosztva.

A sepsiszentgyörgyi, akkor 42 éves Nagy Andor hírvivőként harcolt az Úz völgyében. 1944. augusztus 26-án az utolsók között vonult vissza, amikor a – feltehetőleg megsebesülő – kürtöstől kénytelen volt átvenni a sepsiszentgyörgyi határőr zászlóalj kürtjét, és mivel akadályozta volna a mozgásban, és nem is szerette volna, ha illetéktelen kezekbe kerül, a katonazubbonyába bugyolálva elásta az ellenséges golyózáporban. Jól tette, mert hamarosan hadifogságba, illetve a Szovjetunióba került, és csak jóval a hazatérte után, 1965-ben tudott titokban visszamenni a csata helyszínére, ahol megtalálta a kürtöt. Unokája most adta át megőrzésre a megyetanácselnöknek.

Az értékes ereklye történetéről a 2020-as Székely Kalendáriumban olvashatnak majd bővebben.