Véget ért a 30. Kőrösi Csoma Sándor-napok

Szombaton ért véget a csütörtökön megkezdődött, immár 30. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozat Kovásznán, amit a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület hozott tető alá. A nyelvész, keletkutató emléke előtt tisztelgő kulturális rendezvénysorozat keretében volt tárlatnyitó, könyvbemutató, tudományos konferencia és sok más programpont, a továbbiakban ezekből nyújtunk ízelítőt olvasóinknak.

Tárlat és könyvbemutató

Csütörtökön a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében, a Kádár László Képtárban megnyílt az immár hagyományosnak számító, Csoda című képzőművészeti tárlat. Idén közel 100 munkát küldtek be az alkotók Romániából, Magyarországról, de még Kanadából, Szerbiából is. Ezekből 50 alkotást választott ki a Dimény András képzőművész, Kányádi Iréne és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészek alkotta zsűri. A kiállítás kurátorának üzenetét (mivel Kányádi Iréne objektív okok miatt nem tudott jelen lenni) Vécsi Nagy Zoltán tolmácsolta.

– Az idei kiírás hívószavát, a „csodát” III. Pancsen láma (1737–1780) tízmillió csoda forrása című könyve, ihlette. A könyv a mitikus Sambhala országának és Indiának a bemutatását tartalmazza, és az Alexander-könyvek gyűjteményében található. Az Indiai útleírás elkerülhetetlenül Csomának azt a nagy elhatározását juttatja eszünkbe, hogy megkeresse népünk gyökereit – áll Kányádi Iréne felvezető szövegében.

Üdvözlő beszédet mondott B. Hegedűs Katalin, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet kommunikációs igazgatója, majd átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjakat, illetve a velük járó 1500 lejes pénzjutalmat. A Kőrösi Csoma Sándor-díjat Sziget G. Csongor budapesti médiaművész, míg a Szentimrei Judit-díjat Szabó Anna Mária marosvásárhelyi festőművész kapták (a képen). A festményeket, grafikákat, textil munkákat, szobrokat kiállító tárlat július végéig látogatható.

Ezt követően bemutatták a tavalyi tudományos konferencia anyagából született: Kőrösi Csoma Sándor – Tegnapi és mai magyarság című Csoma-kötetet, amit a Kőrös Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jelentetett meg, és Ferenczné Szőcs Éva szerkesztett. Utóbbi elmondta:

– Kötetünk 44 szerző egyes szakterületeken elvégzett kutatásait összegzi 6 fejezetben. Az első fejezet Csoma nyomdokain címmel a neves tudósunk életútjával, munkásságával, emlékének ápolásával kapcsolatos írásokat tartalmazza. A második fejezet Múltba néző címmel a magyarság történelmének messzi századaiba vezet vissza: kegytárgyaink, szimbólumaink, jeles személyiségeink képezik az írások tárgyát. A nyelv, mint tanú fejezetben nyelvészeti kutatásokat olvashatunk olyan témákban, mint például településeink néveredete, a gyökelmélet, a magyar és rokon népek nyelvei közti hasonlóságok. Az Őstörténet fejezet szerzői az őshaza, eredetelmélet, népességtörténet témában tartalmaz írásokat. A Ki- és betekintő, az ötödik fejezet illetve a hatodik, a Jelenbe mutató múlt tartalmát tekintve színesebb. Az itt fellelhető írásokban a magyarság, történelmünk, hagyományaink, tárgyi és szellemi kultúránk, illetve a hozzánk kötődő népek kultúrájának egy-egy gyöngyszeme tárul fel.

Diákokat, pedagógusokat díjaztak

Csütörtökön a művelődési központban a Kőrösi Csoma Sándor Líceumhoz tartozó Pro Csoma Sándor Egyesület Kőrösi-emlékéremmel jutalmazta a Csoma szellemiségét tovább vivő diákokat és egy pedagógust. Molnár Julianna, a Pro Csoma Sándor Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a diákokat az osztályfőnökök javaslatára választották ki. Az egyesület figyelembe vette a diákok tanulmányi eredményét, a közösségért végzett munkájukat, a jellembeli magatartásukat, a kitartásukat stb. Idén 14 diákot jelöltek, közülük hetet (Becsek-Nagy Attila, Molnár Fanni, Ciambur Ilinca, Papp Előd, Csősz Csongor, Tiba Brianna és Enea Maria-Cristina) díjaztak.

A pedagógusi díjat Bede Emese (képünkön) matektanárnő, a KCSS aligazgatója kapta. Munkásságát tanártársa, Kovács Lívia méltatta.

– Bede Emese közel 30 éve, 1990-től iskolánk pedagógusa, a tantestület tapasztalt, meghatározó, szakmailag kiteljesedett, elkötelezett egyénisége. Az iskolánk vezetése, valamint a matematika oktatása a szívügye. Pedagógiai pályáját 1986-ban kezdte a tamásfalvi általános iskolában, majd néhány év után annak az Alma maternek lett pedagógusa, amelyben ő is magába szívta az életre való felkészülés megannyi fortélyát. Emese munkájának alapvető jellemzői a hivatástudat, a gyermekközpontúság, szakmai felkészültség, következetesség, igényesség, pontosság, a közösségért érzett felelősség, és a tehetséges tanulókkal való foglalkozásban a kimagasló eredményesség. A matematikát megbízható igényességgel tanítja, ismereteinek naprakész frissességéről folyamatos önképzéssel, szervezett továbbképzéseken való részvétellel gondoskodik. Az iskolánkat érintő reformtörekvésekben, megújulási folyamatokban is óriási szerepe van. 2017-ben a ROSE programot összeállító munkacsoportot vezette és erősítette, melynek célja a tanulók segítése az érettségi tantárgyak könnyebb elsajátításában, és nem utolsó sorban iskolánk anyagi bázisának fejlesztése, modern oktatási eszközökkel való felszerelése. Fejlett empatikus készségének, toleranciájának és érzelmi intelligenciájának köszönhetően – melyek felelősséggel, igazságérzettel párosulnak – mindig a tanulók érdekeit tartja a legfontosabbnak – állt a laudációban.

Megtartó erővel bíró rendezvény

Csütörtökön gyertyás-fáklyás megnyitóval egybekötött koszorúzás zajlott Kovásznán, a Csoma-szobornál. Gyerő József polgármester elmondta:

– Képzeletben mi is „vakmerő apostolunk” társául szegődünk a nagy úton, hogy vele együtt keressük, kutassuk nemzeti mivoltunk örökös kérdéseit. Mindaddig, amíg érezzük: a nagy előddel és egymással való gondolatbeli és valós együttlét oly páratlan lehetőségként szolgál számunkra, mely ismételten megszilárdít bennünket önazonosságunkban, önértékelésünkben, önbizalmunkban, és alkalmát adja szorosabbra fűzni, mélyebbre gyökereztetni a minket, kisebbségbe szakadt honfitársakat megtartó, tápláló, erősítő nemzeti szálakat.

A polgármester mellett még beszédet mondott többek közt dr. Farkas Balázs első beosztott konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere.

Névadójuk előtt tisztelegtek

Pénteken a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban emlékeztek az iskola névadójára. Becsek Éva iskolaigazgató a 235 éve született Kőrösiről, mint követendő példáról beszélt.

A helyi önkormányzat üzenetét Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester tolmácsolta. Várhalmi Ilona a testvériskola, a debreceni Ady Endre Gimnázium aligazgatónője felidézte a 25 éves kapcsolat kialakulásának pillanatát a két tanintézmény között, megjegyezve, hogy azóta is kiemelkedően jó a viszony a két iskola között, és a debreceniek ezúttal 33 diákkal érkeztek a jeles ünnepségre. Az iskolai ünnepséget színesítette a tízéves Gyovai Eszter furulyás előadása, a Gyerő Katalin vezette Tiszta Szív Kórus éneke, illetve a Molnár János vezette Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad előadása. A rendezvény az iskolába levő Kőrösi-szobor megkoszorúzásával zárult.

Ünnep Csomakőrösön

Szombaton Csomakőrösön, a keletkutató szobránál tisztelegtek a résztvevők. Percze László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja a magyar kormánynak a szervezők iránti köszönetét tolmácsolta. Márton Árpád parlamenti képviselő párhuzamot vont a Kőrösi-kori zavaros idők közt, amelyek Eurázsiát jellemezték, illetve a mai helyzet közt.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke beszédében azt fejtegette, hogy Kőrösire, mint a magyarság nagykövetére is tekinthetünk, hiszen általa ismerhették meg más nemzetek a székelyek kitartását.

Az ünnepségen archaikus népdalokat énekelt Kanalas Éva népdalénekes, illetve jelen volt Adigzsi tuva sámán, aki pipafüsttel tisztelgett Kőrösi szobra előtt. Kosztándi Annamária tanító vezetésével ünnepi műsort mutattak be: Szabó Kamilla, Jeszenovics Albert, Demes Judit, Borboi Boglárka, Jeszenovics Adrien, Jeszenovics Bernadett és Kosztándi Kriszta diákok. A faluközpontban tartott ünnepség koszorúzással és a nemzeti himnusz eléneklésével zárult, amihez a zenei aláfestést a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar biztosította, Kertész Barna vezetésével.

Átadták a Csoma-emlékérmet

Szombaton a Csoma-emlékháznál Bende Tamás csomakőrösi lelkész köszöntő beszéde után átadták a Csoma-emlékérmet, amit ezúttal dr. Szergej G. Botalov történész, a Cseljabinszki Tudományos Központ professzora, az Orosz Tudományos Akadémia tagja vehetett át Gazda Józseftől, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökétől a magyarság kutatásában kifejtett munkájáért. Szergej G. Botalov munkásságát dr. Csáji László Koppány, budapesti kulturális antropológus méltatta, ezt követően Szergej G. Botalov köszönetet mondott a díjért, megjegyezve, hogy kutatásai révén mennyire megszerette a magyarságot.

Ünnepeljék meg az 50. születésnapot is!

Szombaton a Csoma-emlékháznál Gazda József (képünkön) köszönetét fejezte ki a támogatóknak és mindazoknak, akik hozzájárultak a Csoma Napok megvalósításához.

Köszönettel illette a kovásznai, csomakőrösi egyházat a kovásznai önkormányzatot, a Balassi Intézetet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a Kovászna Megyei Művelődési Központot, és nem utolsó sorban a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagjait. Gazda hisz abban, hogy az elmúlt 30 év bizonyítja: a nemzet megmaradását szolgáló rendezvényt sikerült megrendezniük, és kívánja, hogy 20 év múlva megüljék a Csoma Napok 50. alkalmát is, mert mint mondta: ez egy megtartó, kulturális rendezvény, ami túlnőtte magát Csomakőrösön, Kovásznán, de még a Kárpát-medencén is.

Kulturális programcsokor

A háromnapos ünnepség gazdag, kulturális programkínálatát lehetetlen lenne teljes mértékben felsorolni, azonban megemlítjük, hogy jelentős szerepet kaptak a színjátszó, zenés, táncos előadások is: többek közt a Művelődési Központban felléptek a Recefice, Kankalin tánccsoport, a kovásznai Tanulók Klubja, a Százlábú Néptáncegyüttes, Delyné Csere Andrea nagykanizsai versmondó, a debreceni Ady Endre Gimnázium színjátszói és a Pápai Musical Stúdió.