Véget értek az idei Csoma-napok

Április 27–30. között szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a 32. Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A határokon túl is nagy érdeklődésnek örvendő tudományos konferencia mellett a szervezők számos kulturális programmal is készültek.

Csütörtökön délután nyitották meg a Kovászna városi Kádár László Képtárban a Szemet Szemé(r)t címet viselő, idei Csoma-tárlatot. Konnát Rita, a képtár igazgatója örömét fejezte ki, miszerint két év kimaradás után, idén újra a Csoma-napok keretében, és fizikai jelenléttel nyithatták meg a kiállítást.

A tárlatot dr. Kányádi Iréne művészettörténész, a kiállítás kurátora ismertette a közönséggel. Mint mondta, az idei kiírásra 82 munka érkezett be, amelyből kétlépcsős zsűrizés alapján 26-ot válogattak ki zsűritársaival, Dimény András képzőművésszel és Vécsi Zoltán művészettörténésszel.

– Az idei kiírás kicsit elrugaszkodott egy globálisabb szintre, hiszen vannak olyan problémák, és azokra megoldási lehetőségek, amelyek a lokális szférát túlhaladják. Egy ilyen égető probléma, ami már nagyon régóta foglalkoztatja a képzőművészeket is, az az ökológiai gond. Ugyanakkor kötődik Kőrösi Csoma Sándor nevéhez is, ragaszkodunk ahhoz, hogy a kiírások minden évben valamilyen szinten kötődjenek hazánk nagy szülöttjéhez – részletezte.

Az elmúlt négy év hagyományához híven a zsűri idén is két díjat ítélt oda. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-díjat Puskai Sarolta nyerte el Exitus című művével. A Szentimrei Judit-díjat Lovadi Kinga érdemelte ki Elsősegély című installációjával. A díjak pénzbeli értéke 1500 lej, emellett a művészek lehetőséget kapnak arra, hogy egyéni tárlattal bemutatkozzanak Kovásznán.

A tárlatmegnyitó keretében Ferencz Éva szerkesztő ismertette a közönséggel a tavalyi tudományos értekezlet tartalmát magában foglaló Kőrösi Csoma Sándor – Az idők arca című kötetet.

– A Csoma-kötetek mozaikkockák, amelyek hozzáadnak a tisztábban látáshoz. Nemcsak a múlt lenyomatát őrzik, és teszik széles körben elérhetővé. Az értő, érdeklődő olvasó számára ezek az írások a múltunkból érkező, jelenünkig ható, és jövőnket alakító folyamatokat fednek fel – hangsúlyozta a kötet szerkesztője.

Harminchárom szerző, 400 oldalon, gazdagon illusztrált, alaposan hivatkozott tanulmányai alkotják a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által kiadott 28. kötetet.

A kettős ünnepség hangulatát a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Iskola zenetagozatos diákjainak előadása emelte, szaxofonon játszott Mátyus Zalán, zongorán pedig Gáspár István.

A tárlatmegnyitót, könyvbemutatót a gyertyás-fáklyás megnyitó követte a Művelődési Központban. A Barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar indulóját követően beszédet mondott Gyerő József, Kovászna város polgármestere, Kárpáti Árpád, a Kárpátmedencei Népfőiskolahálózat vezetője, Percze László konzul, valamint dr. Kubassek János tudománytörténész. Áldást Orbán Lajos református lelkész mondott, míg záróimát Péter Arthur katolikus plébános.

– Álmodni álmainkat, kijelölni a követendő csillagot, megfogalmazni vágyainkat, majd kitartóan dolgozni értük, megvívni a harcot, vállalni a küzdelmet, bízni, lelkesedni, kitartani a végsőkig, erkölcsi alaptétele kell, hogy legyen az egyetemes emberi életnek. Ez a Kőrösi Csoma Sándori szellemiség egyik örök érvényű üzenete – hangsúlyozta a polgármester.

A Csoma-napok záróünnepsége szombaton 12 órakor kezdődött istentisztelettel a csomakőrösi református templomban, amelyen igét hirdetett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Az istentiszteletet az ünnepi koszorúzás követte a Csoma-szobornál, ahol beszédet mondott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Brendus Réka főosztályvezető helyettes, Tamás Sándor,  megyetanácselnök és Szebeni Zsuzsanna.

Az ünnepség a Csoma-emlékháznál folytatódott, ahol átadták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet Sudár Balázs turkológusnak. Laudációt Csáji László Koppány néprajzkutató, kulturális antropológus mondott. Az idei Csoma-napok záró szavait Ferencz Éva, a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola vezetője mondta.