Marilyn Monroe székely felfedezőjére emlékeznek
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hall...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A 2011 óta kijelölt jeles nap időpontjára való tekintettel, amely egyben Mihai Eminescu születésének a dátuma is, a házigazda szerepét betöltő Szonda Szabolcs könyvtárigazgató kezdetben a nagy elődhöz való viszonyulásáról faggatta a meghívottját. Így kiderült, hogy ő Eminescut jó és tisztelnivaló költőnek tartja, de véleménye szerint még nagyon sok jó poéta található a román irodalom berkeiben.
Lövétei Lázár László 2006-ban az Árkoson megszervezett műfordító táborban ismerkedett meg Doina Ioaniddal, illetve Levelek Dumitru Tatusnak című poémájával, melyet ott helyben magyarra fordított.
Torokszorító halotti versnek tartja, amit néhány éve a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett fordítói kerekasztal-beszélgetés alkalmával fel szeretett volna olvasni teljes egészében, azonban a rajta úrrá levő meghatottság miatt ez csak a feléig sikerült. És azonos okból Sepsiszentgyörgyön is így járt szerda este azzal a különbséggel, hogy ezúttal kis híján a végéig eljutott, így csak az utolsó nyolc sort kellett helyette a kiadó képviseletében jelen lévő Gálfalvi Ágnesnek felolvasnia. Lövétei szerint ennek ismeretében ráérezhetünk, „hogyan működik a Doina Ioanid-féle versbeszéd, nem beszélve arról, hogy ebben a poémában is megjelennek mindazok a helyszínek, alakok, akik olyan fontos szerepet játszanak” a költeményeiben. Éppen ezért a most magyarul megjelent kötet utószavában mindenkinek azt javasolja, ennek elolvasásával kezdje a műveivel való ismerkedést.
Szomorú, hogy az avatottak véleménye szerint a kortárs román irodalom egyik legizgalmasabb és legtisztább hangú költőjére kizárólag magyar ajkú közönség volt kíváncsi. Még akkor is, ha mi gazdagabbak, a távol maradók pedig szegényebbek lettek egy szellemi élménnyel, mert így újból kimaradt egy kitűnő lehetősége az egymáshoz való közeledésnek. És nem a mi hibánkból.
Doina Ioanid Bukarestben született 1968-ban, de gyermekkorában huzamosabb időt töltött a főváros közeli Jilaván és a Brassó megyei Négyfaluban is. A két utóbbi helyszínen megélt élményei a tudatában és lelkében egyaránt mély, a költeményeiben is érzékelhető nyomokat hagytak. A Bukaresti Egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Első versei 1998-ban jelentek meg a Ferestre (Ablakok) címet viselő, rajta kívül még hat kortársa költeményeivel együtt, a legsikeresebb román alkotók egyike, Mircea Cărtărescu (1956) író, költő, tanulmányíró jóváhagyásával. A magát versprózában kifejező és csak a szerelemről és halálról író költő eddig hét egyéni kötetet tett le az olvasó asztalára. Műveit francia, magyar, török, szlovén, bulgár, horvát, német, holland, angol, gall és lengyel nyelvre is lefordították.