Vetró András számadása

Vasárnap délben a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban megnyitották a Kézdivásárhelyen 1973 óta tanító és alkotó Vetró András szobrászművész kiállítását.

A múzeum időszakos kiállítótermét megtöltő érdeklődőket Dimény Attila intézményvezető köszöntötte házigazdaként. A művészt és a tárlatot méltató Deák Ferenc magyartanár hangsúlyozta, Vetró András kiállítása Kézdivásárhelyen a közösséget felszólító ünnep erejével bír. „Általa városunk terein a szabadság harcosainak védőgyűrűjébe lépünk. Kis tereink és kisvárosi életterünk a Vetró-szobrok által utánunk szólnak, hogy mi a szabadságra büszke nép fiai vagyunk. Vetró András művész szerepkörében mindig ott van a tanár próféciája is. Erős azonosuló szándékkal és heroikus küzdelemmel eszméket követ, a küldetésére érzékeny művész szerepkörében éli a mindennapokat.

A folytatásban a művész több évtizedes oktatói tevékenységéről is szólt. „Itt, Kézdivásárhelyen nem tudok kitérni Vetró András tanármágus szerepe elől… Tábora van, mert az ifjú szívek érzik, hogy a mester minden idegszála valami érdekében impulzusokat ad nekik, és cselekvésre készteti őket. Amikor őt látjuk, nem érezzük vidéki létezésünk visszahúzó kalodáit, mert elhiteti velünk, hogy ahol élünk, ott dolgunk van”. A művészt az erdélyi kultúra nagykövetének nevezte, ekképpen érvelve: „már gyerekkorától a nagy elődök szellemi aurájába lépett, és az élményeket nem hagyja elveszni, hanem plasztikus hitvallással Mózes kőtáblájaként mutatja fel.”

A tárlatlátogatók a művész gazdag munkásságának egy vékony szeletét tekinthetik meg február 28-ig, zömében eddig ki nem állított rajzokat, szobrokat és domborműveket”. Miután Vargha Mihály szobrászművész, muzeológus átadta ajándékát egykori tanárának, köszönetet mondva neki és feleségének, Vetró Bodoni Zsuzsának a tőlük kapott szakmai tudásért, és azért, hogy „ebbe a kicsi, poros székely városba valami vagányságot hoztak”, a láthatóan elérzékenyült Vetró András osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. „Valaki megkérdezte, emlék-, születésnapi vagy milyen kiállítás ez a jelenlegi? Nem tudtam rá válaszolni, de Székely János verse megadta a választ: ez egyfajta számadás, amit itt láthatnak, és egyfajta elégtétel”. A rendezvényen Józsa Irén tanár Boér Géza Vetró András portréja mellé, Egyed Péter 23 buborék – a Kurszk balladája (részlet) és Székely János Alkímia című verseit szavalta el.