A kreativitás vezette

Új sorozatunkban egyetemisták mesélnek arról, hogyan kerültek kapcsolatba a művészetekkel. A 27 éves, kézdivásárhelyi Vizsuj Rebeka a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem látványtervezés szakán szerzett diplomát, majd Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film-, fotó- és médiaszakán tanult tovább.

Gyerekkorától fest, szobrászkodik, textiltervezéssel, jelmez- és díszlettervezéssel és egyéb érdekességekkel foglalkozik. Ezen a héten ő mesélt a pályaválasztásról:

Lehetetlen vállalkozás megnevezni azt a pontot, amikor erre az útra léptem. Egyszerűen mindig is szerettem alkotni, és egyre eltökéltebben követem az alkotás iránti vágyamat. A gimnáziumi éveket a Nagy Mózes Elméleti Líceum rajz tagozatán végeztem, a középiskolát pedig a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Ezután sikeresen felvételiztem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre látványtervezés szakra. Miután megszereztem a diplomámat, az utam Kolozsvár felé vette az irányt, ahol a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film-, fotó-, média szakán tanultam tovább, és szereztem diplomát mint filmrendező. Gyerekkoromtól a mai napig tanultam többek között festészetet, szobrászatot, textiltervezést, jelmez- és díszlettervezést, színház- és filmdramaturgiát, filmkészítést. Mindezeket szeretem gyakorolni is. Persze még nagyon sok minden érdekel, más-más művészeti ágak és kézműves mesterségek, talán ezekre is sor fog kerülni idővel.

Manapság valahol a grafikus, a gyerekkönyv-illusztrátor, a látványtervező, az animációs tervező között van az, amivel épp foglalkozom. Szeretem a változatosságot, szeretek az egyik gondolkodási módból elmerülni a másikba, hiszen mindben ott a tervezés és az alkotás szépsége. Viszont mindennél jobban szeretek csapatban alkotni, ezért keresem a hasonló érdeklődésű emberek társaságát, valamint szívesen segítem azokat a fiatalokat útjukon, akik valamelyik pályát választanák ezek közül. Éppen így kötöttem ki a KreaKids stúdiónál, ahol fiatalok művészeti pályáját segíthetem. Itt egyaránt foglalkozhatok olyan fiatal tehetségekkel, akik felvételire szánták el magukat művészeti iskolába, egyetemre, vagy olyanokkal, akik csak egyszerűen kedvüket lelik az alkotásban, vagy akikben megvan az alkotási vágy, és szeretnék fejleszteni rajzkészségüket.

Most még igyekszem rövid távban gondolkodni, leginkább az aktuális projektjeimen töröm az agyam. Van egy listám is, hogy miket szeretnék megvalósítani egy éven belül, mind a gyerekekkel, mind önmagamban. 

Azonban, hogy valami konkrétabb tervet is kiemeljek – mert egyet mindenképp elmondanék –, szeretnék egy közösséget kialakítani vagy egy már létező programhoz csatlakozni, ahol alkotni vágyó gyermekek, fiatalok, felnőttek otthont kapnának az egyéni vagy közös alkotáshoz. Egy kulturális ház akár, ahol egyéni vagy csoportos alkotásokon dolgozhatnánk; eseményt szerveznénk közösen akár magunknak vagy egy nagyobb közönség számára. A cél, hogy semmilyen projektben nem lennénk kötelesek részt venni, és mindenki annyit vállalhat magára, hogy élvezhesse az alkotási folyamatot. Ez nem egy üzlet lenne, csak egy alkotói közösség, akik a maguk és a mások szórakoztatásáért tartoznak össze, és a motivált környezet hatására pozitív impulzust kapnak az alkotáshoz. Tömören ennyi. Kíváncsi vagyok, hogy működhet-e.

(A teljes változat a Vigadó Művelődési Ház Facebook-oldalán olvasható.)